Kutatás - Genetikai Intézet - DNS Repair Csoport - DNS Repair Csoport

UNK Ildikó
Csoportvezető,
Tudományos főmunkatárs

picture
DARABA Andrea Tud. ügyintéző
HALMAI Miklós PhD hallgató
KRISHNA Vamsi PhD hallgató
MINORITS Szilvia Asszisztens

DNS JAVÍTÁS ÉLESZTŐBEN

A mai modern társadalom egyik legfélelmetesebb betegsége a rák. A test egyes részein megjelenő és burjánzásnak induló sejthalmaz, daganat sok esetben az egész szervezet halálát okozza. A rák elleni küzdelmet rendkívüli módon megnehezíti a rák számtalan megjelenési formája és a rákos folyamatokat elindító események sokfélesége. Sikeres gyógymód abban az esetben dolgozható ki, ha a molekulák szintjén tudjuk meghatározni a rákos folyamatokat. Erre példa a Gleevec nevű gyógyszer, mely a leukémia egy bizonyos fajtáját nagy hatékonysággal gyógyítja. A Gleevec hatástalanítja azt a fehérjét, melynek túlműködése idézi elő a rákos sejtek folyamatos szaporodását.

Ma már elfogadott az a nézet, miszerint a rák a DNS betegsége. A rákos folyamatok nagy részének hátterében a sejtjeink örökítő anyagában, a DNS molekulában létrejött változások, mutációk állnak. Mivel a DNS hordozza a sejtjeink felépítéséhez és működéséhez szükséges információt, a DNS-ben létrejövő módosulások, mutációk a sejt működését jelentősen megváltoztathatják. Az úgynevezett DNS-javító fehérjék felelősek azért, hogy a DNS-ben tárolt információ változatlan formában maradjon. Kutatási eredmények igazolják, hogy a DNS-javításában résztvevő fehérjék működési zavara rákos folyamatokat indít el.

Csoportunk feladata, hogy a DNS javításában résztvevő fehérjéket, folyamatokat azonosítsuk. Kutatásainkhoz egy egysejtű élőlényt, az élesztőgombát alkalmazzuk. Az élesztőgomba eddig ismert DNS-javító mechanizmusai nagy hasonlóságot mutatnak az emberi sejtekben működő folyamatokkal, ezért az élesztőből nyert információk jelentős mértékben előremozdítják az emberi sejtek megismerését. Előnye az emberi sejtekkel szemben, hogy az élesztő DNS-ét, génjeit célzottan meg lehet változtatni gyors, könnyen elérhető módszerekkel. Emellett az élesztő egyszerűen és olcsón szaporítható, kiválóan alkalmas genetikai vizsgálatokra, fenntartása nem igényel akkora munka és anyagi ráfordítást, mint a humán sejteké.



Élesztő sejtek


Továbbfejlesztés, hasznosítás, felhasználás

Az élesztőben azonosított, a DNS-javításban résztvevő új fehérjék és folyamatok megfelelőit már célzottan lehet azonosítani humán sejtekben, és igazolni esetleges szerepüket a rákos folyamatok kialakításában. Illetve, a rákos folyamatokban még ismeretlen módon szerepet játszó humán fehérjék élesztő homológjainak azonosításával, azok genetikai és biokémiai jellemzésével meghatározhatjuk humán fehérjék funkcióját. Az így kapott eredmények hozzájárulhatnak a rákos betegségek okainak felderítéséhez, és adott ráktípusokra specifikus gyógyszerek kifejlesztéséhez.

Válogatott közlemények

Unk, I., Kiss-Toth, E. and Boros, I. (1994). Transcription factor AP-4 participates in activation of Bovine Leukemia Virus long terminal repeat by p34 Tax. Nucleic Acids Res. 22: 4872-4875.

Unk, I., Haracska, L., Johnson, R.E., Prakash, S. and Prakash, L. (2000). Apurinic endonuclease activity of yeast Apn2 protein. J. Biol. Chem. 275: 22427-22434.

Haracska, L., Kondratick, C.M., Unk, I., Prakash, S. and Prakash, L. (2001). Interaction with PCNA is essential for yeast DNA polymerase η function. Mol. Cell 8: 407-415.

Haracska, L., Unk, I., Johnson, R.E., Johansson, E., Burgers, P.M., Prakash, S. and Prakash, L. (2001). Roles of yeast DNA polymerases δ and ζ and of Rev1 in the bypass of abasic sites. Genes Dev. 15: 945-954.

Unk, I., Haracska, L., Prakash, S. and Prakash, L. (2001). 3’-Phosphodiesterase and 3’->5’ Exonuclease Activities of Yeast Apn2 Protein and Requirement of These Activities for Repair of Oxidative DNA Damage. Mol. Cell. Biol. 21: 1656-1661.

Unk, I., Haracska, L., Gomes, X.V., Burgers, P.M.J., Prakash, L. and Prakash, S. (2002). Stimulation of 3’->5’ exonuclease and 3’-phosphodiesterase activities of yeast Apn2 by PCNA. Mol. Cell. Biol. 22: 6480-6486.

Unk, I., Hajdú, I., Fátyol, K., Szakál, B., Blastyák, A., Bermudez, V., Hurwitz, J., Prakash, L., Prakash, S. and Haracska, L. (2006). Human SHPRH is a ubiquitin ligase for Mms2-Ubc13-dependent polyubiquitylation of proliferating cell nuclear antigen. Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. 103: 18107-18112.

Unk, I., Hajdú, I., Fátyol, K., Hurwitz, J., Yoon, J.H., Praksh, L., Prakash, S. and Haracska, L. (2008). Human HLTF functions as a ubiquitin ligase for proliferating cell nuclear antigen polyubiquitination. Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. 105: 3768-3773.