A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

SZEGEDI BIOLÓGIAI KÖZPONTJA

és a szervezetéhez tartozó

BIOKÉMIAI INTÉZET

BIOFIZIKA INTÉZET

ENZIMOLÓGIAI INTÉZET

GENETIKAI INTÉZET

NÖVÉNYBIOLÓGIAI INTÉZET

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

SZABÁLYZATA

I. SZERVEZETI SZABÁLYZAT

A.Általános rész

1. A Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) Szegedi
   Biológiai Központjának (a továbbiakban: SZBK) és intézeteinek
   alapítása, adatai

1.1. Az SZBK alapítása

Az SZBK-t alkotó intézetek közül a Genetikai Intézet jogelődje 1939-ben létesült. Az Enzimológiai Intézet jogelődje az 1950-ben létrehozott MTA Biokémiai Intézet volt, a Biofizikai, Növényélettani (a mai Növénybiológiai) Intézet az SZBK alapításával egyidejűleg kezdte meg működését. A Biokémiai Intézet 1978-ban vált ketté Enzimológiai és Biokémiai Intézetté.

Az MTA SZBK-ját az MTA főtitkárának 1/1971. MTA-F. (A.K.1.) utasítása hozta létre, melyet a 2/1978. MTA-F. (A.K.5.). és a 3/1993. MTA (A.É.7.) utasítások módosítottak. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 25. § (2) és az Akadémia Alapszabályának 68. § (3) bek. értelmében az önálló feladattal, szervezettel és önálló jogi személyiséggel rendelkező MTA SZBK szervezetéhez az öt önálló jogi személyiségként létrehozott kutatóintézet: a Biofizikai Intézet, Biokémiai Intézet, Enzimológiai Intézet, Genetikai Intézet és Növényélettani (Növénybiológiai) Intézet tartozik.

A Központ alapításának célja, hogy az intézetek teljes kutatási és részbeni gazdálkodási önállóságának megtartása mellett biztosítsa az intézetek erőforrásainak célszerűbb és hatékonyabb felhasználását, képviselje az intézetek közös érdekeit. Koordinálnia kell azok tevékenységét, valamint el kell látnia az intézetek által ráruházott közös feladatokat a kutatói és oktatói tevékenység hatékony segítésében. Az SZBK mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, egy telephelyen (Szegeden) működő négy intézete egyetlen költségvetési helyként tevékenykedik. Ugyanakkor az intézetek belső gazdálkodási egységek, külön-külön is szerepelnek az SZBK és az MTA adatszolgáltatásaiban. A budapesti telephelyű Enzimológiai Intézet a SZBK-n belül részben önálló költségvetési szerv.. (A gazdálkodásra vonatkozó fontosabb előírások a 4. számú mellékletben.) Esetében a gazdálkodási, igazgatási feladatok tekintetében a többi intézetektől eltérő gyakorlat érvényesül. A fentieknek megfelelően a Szervezeti és Működési Szabályzat előbb a szegedi intézetek belső szervezetét és működési rendjét, majd az SZBK egészének szervezetét és működését tárgyalja. Az Enzimológiai Intézet Szervezeti és Működési Szabályzata ehhez külön mellékletként csatlakozik.(Ez a Szervezeti és Működési Szabályzat nem elválaszthatatlan melléklete.)

1.2. Az SZBK és intézeteinek elnevezése és székhelye:

A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja

(a továbbiakban: SZBK) Szeged, Temesvári krt. 62.

MTA SZBK Biofizikai Intézet: Szeged, Temesvári krt. 62.

MTA SZBK Biokémiai Intézet: Szeged, Temesvári krt. 62.

MTA SZBK Genetikai Intézet: Szeged, Temesvári krt. 62.

MTA SZBK Növénybiológiai Intézet: Szeged, Temesvári krt. 62.

MTA SZBK Enzimológiai Intézet: Budapest, Karolina út 29.

l.3. Hivatalos elnevezések angol nyelven:

Biological Research Center of

Hungarian Academy of Sciences, Szeged, Hungary

Institute of Biophysics, Biological Research Center,

Hungarian Academy of Sciences, Szeged, Hungary

Institute of Biochemistry, Biological Research Center,

Hungarian Academy of Sciences, Szeged, Hungary

Institute of Enzymology, Biological Research Center,

Hungarian Academy of Sciences, Budapest, Hungary

Institute of Genetics, Biological Research Center,

Hungarian Academy of Sciences, Szeged, Hungary

Institute of Plant Biology, Biological Research Center,

Hungarian Academy of Sciences, Szeged, Hungary

4. Az SZBK azonosító adatai:

Költségvetési fejezeti hovatartozása: XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia

Természettudományi kutatóintézetek

Cím: 05. MTA Élettudományi kutatóintézetek

Alcím: 00

PIR törzsszám: 300564

ÁHT azonosító szám: 039684

Költségvetési előirányzat-

felhasználási keretszámla: 10028007 01739022 00000000

Szakágazat: 731000

Adóhatósági azonosító szám: 15300564 206

KSH azonosító szám: 15300564 7310 31206

2. Az SZBK jogállása

Az SZBK a költségvetési szervekre vonatkozó szabályok szerint önállóan gazdálkodó köztestületi költségvetési szerv. Jogi személy. Feladatainak ellátása érdekében saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.

Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes gazdálkodási jogkörrel rendelkezik.

3. Az SZBK, illetve a szervezetéhez tartozó intézetek felügyelete,
működését irányító testület, AKT és AKT kuratóriumi kapcsolatai

3.1. Felügyelet

Fenntartó és felügyeleti szerve a Magyar Tudományos Akadémia, amely az SZBK intézeteinek felügyeletét a MTA-ról szóló 1994. évi XL. törvényben és a MTA Alapszabályában , valamint jogszabályokban meghatározott módon és keretek között látja el.

2. Az SZBK irányítása

Az SZBK-t a főigazgató - általános ügyekben az Igazgató Tanács (a továbbiakban: I.T.) közreműködésével - irányítja, aki kapcsolatot tart az AKT-vel (Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa) és annak illetékes kuratóriumával.

4. Az SZBK szervezetéhez tartozó intézetek tevékenységi köre és feladatai

az alapító okirat és TEÁOR szerint

Az SZBK alaptevékenységi feladatai a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről szóló KSH közlemény ( TEÁOR) szerint
TEÁOR 73.10 Természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés.

Az alapító okirat szerinti feladatok a következők:

4.1.1. Az intézetek általános feladatai az alaptevékenység körében

• Tudományos alapkutatások folytatása nemzetközileg versenyképes szinten.

• Az eredmények széleskörű publikálása.

• Az elért tudományos eredmények hasznosításának kezdeményezése és elősegítése a mezőgazdaság, a gyógyszer-, élelmiszer-, finomvegyszeripar, a környezetvédelem és az orvostudomány hazai igényeinek figyelembevételével.

• A lehető legszorosabb együttműködés az SZBK többi intézetével, együttműködés a Szegedi Egyetem többi intézményével, az Akadémia társintézeteivel, az egyetemekkel valamint más hazai és külföldi tudományos intézményekkel.

• Belső gazdálkodási önállóságukkal élve hatékonyan használják fel a rendelkezésükre álló eszközöket.

• Közreműködés a szervezett tudományos kutatóképzésben, a felsőfokú oktatásban és a Nemzetközi Továbbképző Tanfolyam munkájában. (TEÁOR 80.30)

2. A K.K.Sz. szervezetében végzett alapfeladat

• 55.23 egyéb kereskedelmi szálláshely szolgáltatás.

(Az SZBK rendelkezésére álló vendégszobák és lakások kiadása vendég-kutatók részére.)

4.2. Az intézetek tudományos alapfeladatai:

4.2.1. Biofizikai Intézet

Alapkutatások végzése a biológiai rendszerek működésének fizikai alapokon való feltárására. A kutatások elsősorban a biológiai energiaátalakítás alapvető lépéseinek, a biológiai molekulák és membránok dinamikai tulajdonságainak, valamint a neurobiológia kérdéseinek sejt- és molekulaszintű tanulmányozására irányulnak. Kiemelt fontosságú az élettudományok biofizikai koncepciójú tárgyalásának fejlesztése, illetve magas szintű oktatása.

4.2.2. Biokémiai Intézet

Az intézet feladata alapkutatások folytatása korszerű természettudományos módszerek sokoldalú felhasználásával, a nukleinsavak, a fehérjék és lipidek, valamint ezek komplexeinek megismerése, különböző organizációs szinteken, valamint ezeknek a területeknek magas szintű oktatása. A

vizsgálatok az élő anyag kémiai, fizikokémiai természetének, változásainak, az
élőben lejátszódó folyamatok szabályozásának, az életjelenségek törvényszerűségeinek felderítésére irányulnak.

4.2.3. Genetikai Intézet

Alapkutatások folytatása különböző fajokban és organizációs szinteken az átöröklés mechanizmusainak, a genetikai kölcsönhatások, a genetikai szabályozás törvényszerűségeinek tanulmányozására. A molekuláris biológiai, genetikai gondolkodás és vizsgálómódszerek magas szintű oktatása és terjesztése.

4.2.4. Növénybiológiai Intézet

Interdiszciplináris kutatások folytatása a növények életjelenségeit meghatározó molekuláris és sejtszintű folyamatok sokoldalú tanulmányozása érdekében, különös tekintettel a növények fotoszintézisét, környezeti károsodását és adaptációját, valamint növekedését és fejlődését érintő szabályozó elemekre és kölcsönhatásokra. A magas színvonalú, fizikai, molekuláris és sejtbiológiai módszerek kombinált alkalmazása és fejlesztése, továbbá komplex szemléletmódot nyújtó növénybiológia oktatása.

4.3. Alaptevékenységéhez kapcsolódó egyéb feladatok (kiegészítő tevékenység):

Az intézetek külső megbízókkal - állami, költségvetési szervekkel, hazai és nemzetközi szervezetekkel, cégekkel - kötött írásbeli szerződések alapján, díjazás ellenében vállalják alaptevékenységükhöz kapcsolódó egyéb alap- és alkalmazott kutatási-, fejlesztési munkák végzését, szolgáltatások teljesítését. Ezeken a területeken is törekszenek pályázatok elnyerésére. Szervezik a hasznosítható kutatási eredmények hazai és nemzetközi értékesítését.

4.4. Vállalkozási tevékenység

Az SZBK-ban a vállalkozások körébe az alábbi tevékenységek tartoznak:

• találmányok, szabadalmak, eljárások értékesítése

• eszköz- és anyagbeszerzés, továbbá szolgáltatás külső felek részére.

(TEÁOR 51.18 máshova nem sorolt termék ügynöki nagykereskedelme.)
A vállalkozási tevékenység felső határát a költségvetés tervezett kiadásai 15 %-ában határozzuk meg.

5. Az SZBK gazdálkodása

5.1. A kincstári rendszerbe történő integrálódás szabályai:

Az SZBK 1998. január 1-től a Magyar Államkincstár rendszerében - és előírásai szerint - köteles végezni gazdálkodását.

Ez az előírás azt jelenti, hogy a költségvetési támogatás, az államháztartás más rendszereiből átvett pénzeszközök és a saját bevételek is a kincstári számlán keresztül használhatók fel.

A költségvetési támogatás intézetekre (és további belső költséghelyekre) felosztásra kerül. Az SZBK főigazgatója meghatározza a támogatással arányos saját bevételi tervszámokat is.

Az SZBK a Kincstári számlán rendelkezésre álló tényleges előirányzatok mértékéig jogosult rendelkezni azok felhasználásáról. Ennek megfelelően az intézetek, és a belső egységek csak a számukra lebontott előirányzatok (és saját bevételeik) mértékéig jogosultak rendelkezni.

5.2. Előirányzat-módosítási és felhasználási folyamatok rendje:

A tervezettet meghaladó előirányzatok és a tervezett bevételek esetében a többlet bevételt szerző intézet (egység) igazgatója (vezetője) jogosult és köteles előkalkulációt készíteni.

Ebben meghatározza, hogy a bevétel összegéből mennyit fordít:

• személyi juttatásokra,

• munkaadót terhelő járulékokra,

• dologi kiadásokra,

• pénzeszköz átadásra,

• felhalmozásra tervezett

kiemelt előirányzatokra. Ez egyben az előirányzatok módosítását jelenti, melyről a főigazgató dönt és amelyet a Pénzügyi- és Számviteli Osztály a nyilvántartásban rögzít.

Ezek az adatok képezik az előirányzatok felhasználásának alapját.

6. Az SZBK szervezeti felépítése

Az SZBK szervezeti felépítését az 1. számú melléklet szemlélteti.

7. Az SZBK vezetése

Az SZBK egyszemélyi felelős magasabb vezető beosztású vezetője a főigazgató.

A főigazgató az SZBK működését az I.T. közreműködésével irányítja.

A főigazgató az SZBK működésének egészét érintő kérdésben az I.T. véleményét is mérlegelve , egyszemélyi felelősséggel dönt.

A főigazgató magasabb vezető beosztású helyettesei a főigazgatóhelyettesek.

A főigazgató vezető beosztású helyettese a gazdasági igazgató.

A vezetők hatáskörét, jogait és felelősségét jelen szabályzaton túl hatályos jogszabályok és belső utasítások tartalmazzák.

8. Az SZBK feladatainak megosztása

Centralizáltak mindazok a funkciók, amelyek központosítottan eredményesebben működtethetők.

Decentralizáltak az alsóbb szinten kedvezőbb feltételekkel irányítható tevékenységek.

8.1. Centralizált feladatok

• az Akadémia különböző testületeivel való kapcsolattartás,

• a hosszabb távú tudományos koncepciók elkészítése, a kutatási célok meghatározása,

• a kutatási irányok, a fejlesztési tevékenység meghatározása a témavezetők intézeti igazgatókkal egyeztetett javaslatai alapján,

• a kutatás szervezési és általános feltételeinek megteremtése, fejlesztése,

• a tudományos eredmények közlésének, a kidolgozott módszerek (know-how-k) gyakorlati megvalósításának szorgalmazása, és azok jogi védelmének megszervezése,

• intézeti összesített tudományos beszámolók, jelentések, statisztikák felterjesztések készítése, ellenőrzése és jóváhagyása,

• az intézményi szintű nemzetközi tudományos kapcsolatok tartása, nemzetközi szerződések megkötése, illetve érvényesítése

• az Akadémiára bízott és az SZBK használatába adott vagyon védelme,

• a pénzügyek, a kötelezettségvállalások, az utalványozások, az ellenjegyzések és az érvényesítés meghatározása,

• az akadémiai személyi juttatások előirányzatával és a munkaerővel való gazdálkodás, a munkaügyek és a társadalombiztosítási ügyek ellátása,

• a pénzügyi vonzatú kutatási, együttműködési szerződések megkötése, illetve azok ellenjegyzése, érvényesítése,

• a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos operatív feladatok,

• a belső érdekeltségi rendszer kidolgozása és érvényesítése,

• az adóügyek,

• a humánpolitikai ügyek,

• a biztonsági ügyek,

• a hatályos törvényekben és jogszabályokban foglalt rendelkezések intézeti szintű érvényesítése, végrehajtása,

• a centralizált és a decentralizált funkciókkal kapcsolatos hivatalos iratok, a tudományos jelentések, közlemények (publikációk), a gazdálkodással kapcsolatos ügyiratok iktatása, postázása, az eredeti okiratok és a másolatok őrzése.

2. Decentralizált funkciók

• a kutatási irányok, témák kiválasztása, a kutatási terv elkészítése,

• a belföldi és külföldi ösztöndíjak, a kutatási alapítványok, grantok megpályázása, egyéb pályaművek elkészítése és beadása,

• a vállalt kötelezettségek végrehajtásának megszervezése, irányítása, ellenőrzése és teljesítése, a nyilvánosságra hozható eredmények publikálása, esetleges szabadalmak benyújtása,

• a kutatás anyagi és technikai feltételeinek témacsoport szintű megteremtése,

• a tárgyi eszközök és berendezések állagmegóvása és gazdaságos kihasználása,

• a témaszintű tudományos együttműködési tervek kidolgozása és végrehajtása,

• munkáltatói jogok gyakorlása,

• a közalkalmazottak szakmai fejlődési feltételeinek elősegítése,

• a tudományos eredmények közlésének, a kidolgozott módszerek (know-how-k) gyakorlati megvalósításának szorgalmazása, és azok jogi védelmének megszervezése.

9. Tervezési rendszer

9.1. Adatszolgáltatás az MTA költségvetési javaslatához

Az SZBK évente folyamatosan elkészíti terveit. A tervezési munka keretében adódó kötelezettség, hogy elkészüljenek azok az adatok, melyek a fejezeti költségvetési javaslathoz szükségesek.

Ennek keretében a költségvetési javaslatot olyan tartalommal kell elkészíteni, mely alapjául szolgálhat a makroszintű tervezésnek.

Ezen tervezési munka során kiemelt fontosságot kell tulajdonítani az ún. saját bevételek tervezésének, melynek alapja:

• a már megkötött szerződések

• az előzetes tárgyalások alapján számba vehető bevételek

• azok a bevételt eredményező tevékenységek, melyek rendszeresek és várhatóan a következő évben is folytatódnak.

A bevételeket és kiadásokat az alaptevékenység és vállalkozás körében egyaránt tervezni kell.

9.2. A jóváhagyott költségvetés alapján történő adatszolgáltatás:

A beszámoló és az időszakos jelentések a számviteli adatok alapján készülnek. Alkalmas kell legyen arra, hogy megállapítsák a bevételeket és kiadásokat. Mutatja a bevételi kötelezettség teljesítését, és a kiadási előirányzatok gazdaságos felhasználását.

A félévi és éves beszámoló, valamint a negyedéves mérlegbeszámoló mellett a további adatszolgáltatásokat a hatályos előírások szerint kell teljesíteni.

10. Érdekeltségi rendszer

10.1. Alaptevékenység elszámolása - előirányzati maradvány:

Szabályzatunk 4.1., 4.2. és 4.3. pontja rögzíti az alaptevékenységi feladatokat.

Az alaptevékenységi feladatokra - az éves beszámolóban - összesített elszámolást kell készíteni, és a bevételek, valamint kiadások összesítésével meg kell állapítani az előirányzati maradványt - azon belül a személyi előirányzatok maradványát is.

Az éves beszámolóval egyidejűleg meg kell állapítani az egyes intézetek és a további belső költséghelyek előirányzati maradványait is.

10.2. A vállalkozási tevékenység elszámolása - vállalkozási eredmény:

A vállalkozási tevékenységet az intézeti igazgató és a gazdasági igazgató együttes engedélye alapján lehet folytatni. Ennek a tevékenységnek az elszámolását a hatályos jogszabályok alapján kell végezni. A vállalkozási tevékenység körében munkaszámonkénti kalkuláció alapján állapítjuk meg a vállalkozási eredményt. A szabadalom értékesítéséből származó bevétel, és a költségek különbségeként fennmaradó rész - a nyereség - az árbevételt szerző intézet és az SZBK közös költségeinek fedezetét (jelenleg 20-20 %-ban), valamint feltaláló(k) jutalmazását (jelenleg 60%) szolgálja.

Minden évben döntés születik arról, hogy az SZBK él-e az alaptevékenység érdekében történő felhasználás (átforgatá) lehetőségével, vagy adózást követően tartalékot képez.

11. Belső irányítás, szabályzatok

Főigazgató által utasítás formájában kiadott (SZMSZ mellékletét nem képező ) legfontosabb szabályzatok:

Kollektív Szerződés

Bizonylati Szabályzat

Leltározás, selejtezés, hasznosítás szabályzata

Önköltségszámítási Szabályzat

Munkavédelmi Szabályzat

Tűzvédelmi Utasítás

Belső ellenőrzési Szabályzat

Ügyiratkezelési Szabályzat

Értékelési Szabályzat

Számviteli politika

Gazdasági szervezet ügyrendje

Szellemi tulajdon védelmére vonatkozó szabályzat

Veszélyes anyagok kezelésének szabályzata

E szabályzatok nem képezik az SZMSZ elválaszthatatlan mellékletét.

Az SZBK főigazgatója a hatályos jogszabályok alapján köti meg a kollektív szerződést a reprezentatív szakszervezetekkel és a közalkalmazotti szabályzatot a Közalkalmazotti Tanáccsal.

12. Az ellenőrzési-, elemzési-, értékelési rendszer

12.1. Az ellenőrzési rendszer

Az ellenőrzési elemzési értékelési rendszer feladata: az SZBK működésének átfogó vizsgálata, elemzése és értékelése.

A belső ellenőrzés az SZBK saját tevékenységére és gazdálkodására irányul, amelyet

1. valamennyi vezető beosztású közalkalmazott tevékenysége részeként folyamatosan elvégzendő vezetői ellenőrzés,

2. a munkafolyamatba épített ellenőrzésként, valamint

3. a függetlenített belső ellenőrzés

útján kell ellátni.

Ezen kívül a szakmai tudományos ellenőrzés útján: a közlemények (publikációk), egyéb írásbeli tudományos tevékenységek, valamint a tudományos előadások, a kutatási beszámolók alapján.

12.2. A vezetői ellenőrzés:

A főigazgató kötelezettsége az SZBK működése egészének folyamatos ellenőrzése. Az ellenőrzésnek komplexnek kell lennie, vagyis fel kell ölelnie az SZBK tudományos, gazdasági és műszaki tevékenységét.

A gazdasági igazgató ellenőrzési kötelezettsége kiterjed az SZBK egész gazdasági és általános (munkaügy, társadalombiztosítás, APEH, munka- és tűzvédelem, műszaki kérdések) ügyviteli tevékenységére.

Az igazgatók és a témacsoport-vezetők ellenőrzési tevékenységének az intézet, illetve csoportjuk valamennyi tevékenységére ki kell terjednie. A kutatás mellett a gazdasági, a munkarendi és az ügyrendi szempontokat és előírásokat is érvényesíteniük kell.

12.3. A belső ellenőrzés keretében működtetett vezetői ellenőrzés eszközei
különösen:

1. a kötelezettségvállalási, az utalványozási, az ellenjegyzési, az aláírási jog gyakorlása,

2. a jogszabályok, a kormányzati, a felügyeleti (fenntartó) szervi és a vezetői döntések végrehajtásával kapcsolatos szakmai, pénzügyi-gazdasági és más információk, a rendszeres vagy eseti statisztikai és egyéb adatok elemzése, értékelése,

3. a beosztott vezetők és a közalkalmazottak rendszeres és eseti beszámoltatása a feladatok meghatározásáról és teljesítéséről, az intézkedések végrehajtásáról,

4. közvetlen tapasztalatok szerzése céljából a munkahelyeken végzett helyszíni ellenőrzés,

5. indokolt esetekben munkaterven kívüli belső ellenőrzések, vizsgálatok elrendelése,

6. a belső ellenőrzési rendszer folyamatos vizsgálata és fejlesztése.

12.4. A munkafolyamatba épített ellenőrzésnek a munkafolyamatok valamennyi szakaszára ki kell terjednie beleértve a tudományos tevékenységet is.

A főigazgatónak rendelkeznie kell:

1. az adott munkafolyamatban az ellenőrzendő munkafázisok (ellenőrzési pontok) kijelöléséről,

2. az ellenőrzés módjának meghatározásáról,

3. arról, hogy a következő munkafázis ellenőrzés nélkül nem kezdhető meg, továbbá

4. hiányosság észlelése esetén az elvégzendő teendőkről.

A gazdasági igazgató a munkafolyamatban végzett ellenőrzéseit a rendszerben kiépített operatív adatszolgáltatások alapján, a konkrét ügyek irányítása és ellenőrzése kapcsán, valamint a közvetlen alárendeltek rendszeres beszámoltatásával teljesíti.

12.5. A függetlenített belső ellenőrzés keretében időszerűen és a helyi viszonyoknak megfelelően kell elvégezni a szabályszerű gazdálkodás előmozdítása és a belső tartalékok feltárása céljából az alábbi vizsgálatokat:

1. az ellátott feladatok és az ellenőrzött szerv jogi, gazdálkodási formájának, kapacitásának összhangját,

2. az alaptevékenység ellátását és annak módját,

3. az előirányzatok, a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználását,

4. a létszám- és az illetménygazdálkodást,

5. a tárgyi eszközök kihasználását, fenntartását és fejlesztését, az egyéb erőforrások felhasználását,

6. a saját bevételek alakulását, azok feltárására, növelésükre tett intézkedések hatását, a követelések nyilvántartásának szabályszerűségét és beszedését,

7. a kötelezettségvállalások megalapozottságát, azok előirányzattal való összhangját, nyilvántartását,

8. az intézményi működés szabályozottságát, a bizonylati rend- és okmányfegyelem helyzetét, valamint a vagyon védelmét, ésszerű hasznosítását,

9. a költségvetési beszámoló és az eredmény kimunkálásának valódiságát, szabályszerűségét, a befizetési kötelezettségek teljesítését,

10. a belső ellenőrzés rendszerét, szervezettségét és hatékonyságát,

11. a központi költségvetésből és az alapokból államháztartáson kívüli szerveknek és magánszemélyeknek céljelleggel juttatott támogatások rendeltetésszerű felhasználását, valamint az alapok kölcsönnyújtását és annak megtérülését,

12. a Kincstárnak megküldött bizonylatok, pénzügyi jelentések adatait, valamint a kapcsolódó intézményi belső bizonylatok, nyilvántartások szabályszerűségét, összhangját,

13. a programok és céljellegű előirányzatok felhasználását, azok megvalósítását, hatékonyságát,

14. a közbeszerzési előírások betartásának szabályszerűségét,

15. a számviteli előírások betartását.

12.6. Az ellenőrzésről szóló éves munkatervet - a gazdasági igazgató bevonásá-val - a főigazgató állapítja meg.

A munkatervben meg kell határozni:

1. az ellenőrzendő szervezeti egységeket,

2. az ellenőrzés témáját, célját,

3. az ellenőrzések típusának (átfogó, téma-, cél- és utóellenőrzés, szabályszerűség/hatékonyság vizsgálata, előzetes, utólagos stb.) jelölését.

7. A belső ellenőri vizsgálat formái:

• előre megtervezhető ellenőrzések, amelyek lehetnek rendszeresen ismétlődő feladatok, vagy nem rendszeresen ismétlődő, de a munkaterv készítésekor annak időszakára előre meghatározható feladatok,

• előre nem tervezhető ellenőrzési feladatok, amelyek a munkaterv kiadása után merülnek fel, de az ellenőrzést a munkaterv időszakában kell elvégezni,

• témaellenőrzés több szervezeti egységnél (témacsoportnál) azonos jellegű feladat végrehajtása a gazdálkodás egyes területei, vagy valamely jogszabály alkalmazásának végrehajtását illetően,

• célvizsgálat, amely egy feladat végrehajtásának, vagy valamely körülhatárolt kérdésnek, illetve jogszabály alkalmazásának ellenőrzése,

• utóellenőrzés, amely az előző ellenőrzés vagy ellenőrzések alapján tett intézkedések végrehajtásának és eredményének a vizsgálatát jelenti.

12.8. Az ellenőrzéssel kapcsolatos részletes szabályokat az ügyrendben és a munkaköri leírásokban kell rögzíteni.

12.9. A jelen szabályzatban nem rögzített belső ellenőrzéssel kapcsolatos kérdések

tekintetében a központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szervek, kormányzati, felügyeleti, valamint belső költségvetési ellenőrzésről szóló 15/1999. (II.5.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

A külső ellenőrző szerv képviselőjét az ellenőrzés megkezdésekor a főigazgatóhoz (vagy helyetteséhez), illetve az ellenőrzött munkaterület jellegétől függően a gazdasági igazgatóhoz (vagy megbízottjához) kell irányítani az ellenőrzés bejelentésére, illetve a megbízólevél bemutatására.

A vizsgálandó szervezet és vezetője köteles az ellenőrzést végző/k/nek a tájékoztatást megadni, az ellenőrzéshez szükséges feltételeket biztosítani.

A főigazgató gondoskodik arról, hogy az ellenőrzés anyagát az érintett szervezetek vezetői megismerjék.

Az ellenőrzési naplót a gazdasági igazgató munkatársa kezeli. A naplóbejegyzés tartalmazza az ellenőrző szervezet megnevezését, az ellenőrzés időtartamát és aláírást.

12.10. A számviteli rendszer

A számviteli rendszert, a számviteli politikát a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvényben és a végrehajtásról rendelkező, a 218/1998. (XII.30.) Korm. rendelettel módosított 54/1996. (IV.12.) Korm. rendeletben foglaltak alapján, a költségvetési szervekre vonatkozó szabályoknak megfelelően a gazdasági igazgató alakítja ki. A könyvvezetési és számviteli feladatok szabályozását részletesen a jelen szabályzat működési része tartalmazza.

13. Függelmi kapcsolatok

13.1. Szolgálati út:

A szolgálati útra vonatkozó előírások szerint a közalkalmazottak csak közvetlen vezetőjüktől kaphatnak utasítást.

A terület magasabb vezetője jogosult - különleges esetekben - közvetlen utasítást adni, erről azonban egyidejűleg - vagy akadályoztatása esetén az első lehetséges alkalommal - köteles a közvetlen felettest tájékoztatni.

A közalkalmazott más terület munkájára vonatkozó észrevételét közvetlen felettesének köteles jelezni.

A szolgálati út betartási kötelezettsége nem terjed ki a munkahelyi demokrácia fórumain történő megnyilatkozásokra.

A vezetők kötelesek gondoskodni arról, hogy a szolgálati út megvalósulása érdekében a közalkalmazottak és a szakmai kapcsolatban álló egyéb

szervek tudomást szerezzenek a helyettesítés(ek)ről és arról, hogy kitől fogadhatnak el utasítást, ha vezetői funkciójuk gyakorlásában akadályoztatva vannak.

13.2. A vezetők kivételes beavatkozási joga:

Vezető állású közalkalmazott utasítást csak saját hatáskörben és függelmi kapcsolatban adhat.

Az egész SZBK-ra vagy teljes intézetre, egységre vonatkozó fontos intézkedést csak írásban lehet kiadni.

Erre a főigazgató, illetve az igazgató jogosult.

14. Szakmai, funkcionális kapcsolatok

A fenntartó szervvel, annak testületeivel, más kutatóintézettel, egyéb intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel, gazdasági társaságokkal a kapcsolatot főszabályként a főigazgató és illetékes helyettesei és a feladatkörükbe tartozó ügyekben az intézetek igazgatói tartják. A kapcsolattartás rendjét a főigazgató külön utasításban szabályozhatja.

15. Személyi feltételekkel kapcsolatos követelmények

1. Általános követelmények az SZBK valamennyi közalkalmazottja számára:

• Az SZBK és intézetei, valamint az MTA szakmai, gazdasági hírnevét megőrizni, azt munkájával, kifogástalan magatartásával tovább öregbíteni.

• A jó erkölcs szabályait megtartani, a kutatóintézeti közalkalmazottakkal szemben támasztott etikai szabályoknak megfelelő magatartást tanúsítani.

• Valamennyi közalkalmazott kötelessége, hogy az intézeti érdekek érvényesítésére, - a törvényesség keretei között - végzettségének, szakmai gyakorlatának és a munkáltatónál szerzett ismeretei alkalmazásával legjobb tudása szerint járjon el, és ezzel a reá bízott feladatok sikerét, eredményességét biztosítsa.

• Minden közalkalmazott feladatait a közérdek figyelembevételével köteles ellátni.

• A közalkalmazottak kötelessége ismereteik fejlesztése.

• Kötelesek egymással szemben és kutató munkájuk gyakorlásakor az érvényes etikai normákat betartani.

15.2. A feladatok teljesítésével kapcsolatos követelmények:

• Valamennyi közalkalmazott köteles megismerni, és a munkavégzés során megtartani a munkájával kapcsolatos jogszabályok, belső szabályzatok és utasítások előírásait. (A munkáltatói jogokat gyakorlók kötelessége, hogy ez a közalkalmazotti munkaviszony létesítése után azonnal, a tényleges munkavégzés megkezdése előtt megtörténjék.)

• Minden közalkalmazott felelős az akadémiai- és az intézet használatában lévő vagyon védelméért, a feladatokhoz rendelkezésre bocsátott tárgyi eszközök szakszerű és rendeltetésnek megfelelő használatáért, azok biztonságos megőrzéséért.

• A közalkalmazotti jogviszony időtartama alatt felel a szolgálati és üzleti érdekű titkok (know-how) megőrzéséért.

• Hasonló tartamú munkára, munkakörre szerződést, megállapodást létrehozni csak akkor jogosult, ha az az SZBK jogos érdekeit nem sérti, nincs összeférhetetlenség, és azt előzetesen írásban bejelentette a munkáltatói jogot gyakorlónak (külön fejezetben szabályozva), aki az előírtak szerint jár el.

• Minden közalkalmazott jogosult (és köteles) az illetékes vezető figyelmét felhívni, ha valamely belső utasítást helytelennek, károsnak tart. Ez a tény nem mentesít az érvényes utasítások végrehajtása alól.

• Minden közalkalmazott kötelessége a munka- és tűzvédelmi, tulajdonvédelmi előírások elsajátítása és megtartása.

• A magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazottak illetékességi területükön kötelesek olyan feltételeket kialakítani, melyek elősegítik a képességek legteljesebb érvényesítését.

• A magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazottak felelősek a felügyeletük és irányításuk alá tartozó szervezeti egységek működéséért, a feladatok végrehajtásának megszervezéséért, irányításáért és ellenőrzéséért.

• A közalkalmazottak (és különösen a vezető beosztású közalkalmazottak) kötelessége a munkafegyelem megtartása, a vezető beosztásúak tekintetében azok megtartatása és rendszeres ellenőrzése.

• A vezető beosztású közalkalmazottak kötelesek ellenőrizni a jogszabályok és utasítások előírásainak megtartását. Mulasztás esetén jogosultak és kötelesek a fegyelmi és kártérítési jogkört gyakorolni, vagy kezdeményezni azt az alapvető munkáltatói jogkört gyakorló vezetőnél.

• Minden közalkalmazott köteles az etikai normákat és a kollegiális jó viszonyt megtartani.

15.3. Információk fogadása és hasznosítása:

Az információk fogadása a fenntartó szervtől vagy államigazgatási szervektől az intézet főigazgatójának hatáskörébe tartozik. Akadályoztatása esetén a főigazgatóhelyettesek, igazgatók és gazdasági igazgató is illetékes szakterületüknek

megfelelő ügyekben, az akadályoztatás megszűnésével azonban minden lényeges kérdésben utólag tájékoztatni kötelesek a főigazgatót.

15.4. Közérdekű bejelentések és panaszok:

A közérdekű bejelentéseket és panaszokat a vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint kell kezelni, illetve a szükséges intézkedéseket megtenni.

16. A közalkalmazottak részvételi joga az SZBK vezetésében

Az SZBK eredményes működése az egyszemélyi felelős vezetés mellett csak SZBK közalkalmazottak közreműködésével valósítható meg. A közreműködéssel kapcsolatos szabályokat az SZBK közalkalmazotti szabályzata tartalmazza.

Az SZBK tevékenységében lényeges kérdésekben a döntések az I.T. körében történt tárgyalás alapján születnek.

Lényeges ezért, hogy a tanácson résztvevők minél szélesebb körből szerzett vélemények alapján alakítsák ki álláspontjukat. Ennek érdekében a tárgyalási anyagot is előzetesen ismertetni kell.

A közalkalmazottakat és képviseleti szerveiket a következő témákban
illeti meg véleményezési jog (Kjt. 16. § /2/ szerint):

• a közalkalmazottakat érintő munkáltatói intézkedések terveiben.

• lakáselosztás és lakásépítési alap felhasználására vonatkozó döntésekben.

• Szervezeti és Működési Szabályzat, átszervezés, korszerűsítés terveiben.

Együttdöntési jogot gyakorolnak:

• szociális tervekben és azok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásában

• a jóléti célú pénzeszközök felhasználásában.

17. Az SZBK-ban működő állandó testületi szervek és bizottságok

1. Igazgató Tanács

Az SZBK és az intézetek közös működéséből fakadó közös feladatok ellátásában és ellenőrzésében a döntést-előkészítő szerv.

Elnöke a főigazgató.

Szavazati jogú tagjai az intézetek igazgatói, és a gazdasági igazgató. Amennyiben a főigazgató egyben intézeti igazgató is, intézetét az igazgatóhelyettes képviseli - szavazati joggal.

Szavazati joggal nem rendelkező, tanácskozási jogú tagjai a Közalkalmazotti Tanács elnöke, a reprezentatív Szakszervezetek képviselői, a fiatal kutatók egy-egy választott képviselője, a Műszaki Osztály és az Üzemviteli Osztály vezetői, valamint az SZBK akadémikusai.

Ha az intézeteket nem kinevezett igazgatóik vagy igazgatóhelyetteseik képviselik az I.T. ülésein, az így delegált képviselő nem rendelkezik szavazati joggal.

Titkára a Tudományos Titkárság vezetője, aki elkészíti az ülés emlékeztetőjét.

Napirendtől függően az I.T. munkájában meghívottként mások is részt vehetnek.

Feladatai:

• Az SZBK egészének működését érintő kérdések megvitatása és döntések meghozatalának, szabályok bevezetésének kezdeményezése.

• Távlati kutatási stratégiák kimunkálása és értékelése.

• Javaslattétel a költségvetési, beruházási keretek felosztására.

• Az SZBK közös gazdasági döntéseinek előkészítése, véleményezése.

• Javaslattétel az adott évre érvényes fenntartási hozzájárulás (overhead) elvonásának mértékére.

• A KKSz tevékenységének figyelemmel kísérése.

• Az SZBK bel- és külföldi kapcsolatai alapvető irányainak, azok megvalósulását szolgáló főbb intézkedéseinek meghatározása.

• Az SZBK egészét érintő oktatási feladatok megjelölése és értékelése.

• A foglalkoztatás-politika általános elveinek kidolgozása.

• Állásfoglalás a közalkalmazottak szociális kérdéseiben, döntés-előkészítés.

• Az I.T. működési ügyrendjének kidolgozása.

• Az intézetek tudományos teljesítményét elősegítő, új szervezeti és strukturális változtatások, értékelési rendszerek kezdeményezése.

• A Szervezeti Működési Szabályzat előkészítésében, illetve módosításában való aktív részvétel.

Működési elvei:

• Az I.T. üléseit az elnök vezeti.

• Az I.T. elnökének akadályoztatása esetén a tanács üléseit a főigazgató általános helyettese vezeti, teljes elnöki jogkörrel.

• Az I.T. rendszeresen, előre meghatározott terv szerint ülésezik, szükség esetén az IT Operatív Bizottsági ülése (OB) is összehívható, melynek résztvevői azonosak és jogköre is megegyezik az IT jogkörével.

• Szükség esetén rendkívüli ülést hívhat össze a tanács bármely szavazati joggal rendelkező tagja.

• Kívánatos, hogy az I.T. által tárgyalandó közérdekű kérdéseket az érintettek előzetesen megvitassák. Közérdekű kérdéseket az I.T. bármely tagjának (szavazati jogú vagy tanácskozási jogú) kezdeményezésre az I.T. napirendi pontjává kell tenni, és az I.T. arról köteles állást foglalni.

• Az I.T. határozatait többségi nyílt szavazás alapján hozza meg.

• Az I.T. üléseit havonta, munkatervben előre meghatározott időpontban tartja.

• Az I.T. üléseinek anyagát az I.T. titkára köteles megküldeni a résztvevőknek az ülést megelőzően legalább hat nappal. A tanács üléseinek előkészítéséről, állásfoglalásainak, határozatainak szövegezéséről, és az írásos anyagnak a résztvevőkhöz juttatásáról, a tanács titkára gondoskodik.

• Amennyiben az I.T. határozata ügyviteli tevékenységet (külső és belső számvitel, pénzügy, munkaügy, beszerzés) érint, arról ügyviteli szabályzatot kell kiadni. Az ügyviteli szabályzat szakmai tervezetét a gazdasági igazgató készíti el, biztosítva annak külső jogszabályi kontrollját.

• Az I.T. üléseiről emlékeztető készül, amelyet a tanács tagjainak, valamint az állandó meghívottaknak el kell küldeni. Az emlékeztetők nyilvánosak, és az SZBK közalkalmazottai számára hozzáférhetők. Ez alól kivétel tehető akkor, ha az IT megszavazta valamely kérdés bizalmas kezelését. Ebben az esetben viszont a titoktartás kötelező valamennyi résztvevőre. A tanács tagjai kérhetik az emlékeztetőben foglaltak kiegészítését, illetve módosítását az emlékeztető elolvasásakor, de legkésőbb a végleges emlékeztető átvételét követő egy héten belül. Ha a módosítási indítvány tartalmi kérdést érint, úgy azt a következő ülésen a tanács elé kell terjeszteni. A tanács bármely tagja bármely kérdéssel kapcsolatban kérheti, hogy emlékeztető helyett teljes, hiteles jegyzőkönyv készüljön. Ennek kezelésére ugyanazok a szabályok irányadóak, mint az emlékeztetőre.

17.2. Az SZBK Tudományos Tanácsa:

Az SZBK Tudományos Tanácsát az 5 intézet Tudományos Tanácsának tagjai alkotják. A tanács évente legalább egyszer ül össze (általában az SZBK napok idején). Ülésein a főigazgató elnököl. Titkára: a Titkári Osztály vezetője.

A tanács feladata, az SZBK egész tudományos munkájának általános értékelése, tudományos stratégiája, fő irányainak megvitatása, véleménymondás és javaslattétel az SZBK működésének és kutatási tevékenységének főbb kérdéseiről, javaslattétel az I.T. számára az SZBK Tudományos Tanácsadó Testületének tagjairól. A tanács ülését a Főigazgató vagy a tagok 20%-a hívhatja össze.

17.3. Intézeti Tudományos Tanácsok:

Az Intézeti Tudományos Tanács legfeljebb 7 tagú (az igazgató + 6 fő), testület, tagjai többsége (azaz legalább négy fő, amennyiben az intézet kutatói összetétele ezt lehetővé teszi) akadémiai doktor vagy akadémikus. A Tudományos Tanács tagjait 2 évre kell választani, ha valamelyik tag eltávozik az intézetből, akkor azonnal gondoskodni kell új választás útján a hely betöltéséről. Az intézettől tartósan távollévők (6 hónap) nem választhatók. Az intézet igazgatója automatikusan a tanács tagja, akit az igazgatóhelyettes szavazati joggal helyettesíthet. Az intézeti igazgatóhelyettes megfigyelőként akkor is részt vehet a tanács ülésein, ha nem választott tag. Amennyiben bármely, az Intézeti Tanács által tárgyalt vitás kérdésben a Tudományos Tanács által 2/3-os többségben támogatott javaslattal az igazgató nem ért egyet, akkor a főigazgató egyeztető közreműködését kell kérni. A tanács üléseit vagy az igazgató vagy a tagok egyszerű többsége hívhatja össze. Gyakorolja a Kjt. 13 § /2/ C/1. pont szerinti jogkört.

Feladatai különösen:

• Általános feladata az intézet tudományos tevékenységével kapcsolatos véleménynyilvánítás, stratégiai döntések előkészítése, az igazgató tudományos irányítási munkájának segítése.

• Kétévenként legalább egyszer beszámolót hallgat meg az intézeti kutatás minden területéről. Ennek alapján javaslatokat tehet a tudományterületeken folyó kutatások módosítására (bővítésére, szűkítésére, megszüntetésére).

• Javaslattétel és véleményalkotás:

1 Meglévő intézeti kutatói témacsoportok értékelésénél.

1 Tudományos témacsoportvezetői (osztályvezetői) megbízásnál.

1 Tudományos témacsoportvezetők (osztályvezetők) munkájának elbírálásánál.

1 Meglévő kutatói témacsoportok megszüntetésénél, ill. újak indításánál.

1 Állásfoglalás etikai és publikációs vitákban, kérdésekben.

1 Állatkísérletek etikai és indokoltsági kérdéseiben vélemény-nyilvánítás.

17.4. Az SZBK Tudományos Tanácsadó Testülete:

Legfeljebb 20 tagú testület, az SZBK-t alkotó intézetek kutatási profiljának megfelelően. Nagytekintélyű, többségében külföldi tudósok alkotják. Tagjait az I.T. javaslata alapján a főigazgató kéri fel.

Véleményadó testület, amely az intézetek teljesítmény-értékelési periódusával összhangban fejti ki tevékenységét. Tagjai egyéni véleményezést és javaslatot is adhatnak a következő kérdésekben:

1 az SZBK egészének teljesítményértékelése,

1 az SZBK hosszú távú kutatási stratégiája,

1 az SZBK új, nagyobb egységének indítása, intézet megszüntetése.

17.5. Számítástechnikai Bizottság:

Koordinálja az SZBK ilyen irányú tevékenységét. Javaslataival segíti a főigazgató döntéseit. Nagyobb számítástechnikai beruházás, hálózatfejlesztés esetén a Számítástechnikai Bizottság véleményét kötelező kikérni.

Élén a főigazgató által felkért elnök áll.

Tagjait az egyes intézetek igazgatói delegálják.

A bizottság üléseire meg kell hívni az Informatikai Laboratórium vezetőjét (rendszergazda).

17.6. Oktatási Tanács:

A főigazgató tanácsadó szerve oktatási ügyekben. Tagjai az egyetemek habilitációs, doktori, akkreditációs tanácsainak SZBK-s résztvevői, az NTT igazgatója.

Meghívott tagjait a főigazgató egyes speciális, az SZBK általános oktatási tevékenységével összefüggő feladatainak meghatározására kéri fel.

A tanács elnöke az oktatási főigazgató-helyettes.

17.7. Könyvtár Bizottság:

Feladata az SZBK könyv- és folyóirat beszerzésének koordinálása. Javaslatait az I.T. részére dolgozza ki. Vezetőjét a Bizottság maga választja meg tagjai közül, tagjai: a könyvtár vezetője és az intézetek egy-egy képviselője, akit az igazgatók jelölnek ki.

17.8. Műszerbizottság:

Feladatát képezi az SZBK műszerbeszerzési igényeinek összegyűjtése a leadott igények alapján, azok rangsorolása, SZBK érdekeket véve alapul. Javaslatait az I.T. számára készíti el. Rangsorolja továbbá a nagyjavításokat is. Tagjai: a műszaki osztály vezetője és az intézetek egy-egy képviselője, akit az igazgatók jelölnek ki. Vezetőjét a főigazgató kéri fel, aki egyben a titkári teendőket is ellátja. .

17.9. Tűz- és Munkavédelmi Bizottság:

Az SZBK tűzvédelmi és munkavédelmi feladatainak megvalósítását rendszeresen ellenőrzi, és megállapításai alapján javaslatokat tesz. Vezetője hivatalból a gazdasági igazgató, tagjait az intézeti igazgatók és a gazdasági igazgató nevezi ki.

17.10. Géntechnológiai Bizottság:

A géntechnológiai eljárásról szóló 1998. évi XXVII. törvény értelmében tevékenykedik az SZBK-ban folyó génsebészeti és transzformációs módszereket felhasználó kutatások szabályozottságának biztosításán. Előkészíti a szükséges kérvényeket, és folyamatosan ellenőrzi az ilyen jellegű tevékenységet. A bizottságot a főigazgató által kijelölt szenior kutató vezeti. Minden intézet egy tagot delegál.

A bizottság keretein belül működik az Állatházi Bizottság (MÁB) is és ellenőrzi az állatok felhasználására vonatkozó etikai előírások betartását a vonatkozó rendelet (1998. évi 28. trv.) alapján.

18. A jogkörök gyakorlása

18.1. A képviselet és az aláírás általános szabályai:

Az SZBK általános képviseletét főszabályként a főigazgató látja el. A jogi személy nevében egy személyben aláírásra a képviselő, vagyis a főigazgató jogosult.

A főigazgató képviseleti és aláírási jogosultságát az SZMSZ jelen szabályai szerint átruházza az SZBK meghatározott funkciókat betöltő közalkalmazottaira. Átruházott jogkörben az SZBK képviseletéhez két jogosult személy aláírása szükséges.

Általános szabályként két aláírás szükséges minden olyan írásbeli nyilatkozaton (szerződés, jegyzőkönyv, levél stb.), melyben az SZBK mint jogi személy kötelezettségeket vállal. Az aláírók egyike a gazdasági igazgató, vagy ellenjegyzéssel felhatalmazott munkatársa kell legyen. A kötelezettségvállalás címzettje, ill. az abban érdekelt másik fél lehet:

• külső személy (kötelezettségvállalások, megrendelők, vállalkozási szerződések, megbízások, banki és pénztári rendelkezések, szakmai és pénzügyi jelentések).

• SZBK közalkalmazott ( kinevezések, további munkavégzésre irányuló megbízási szerződések).

Nem kell cégszerűen aláírni az olyan ügyiratokat (belső levelek, megrendelések, kötelezettségvállalások, pénzügyi-számviteli utalványozások stb.), amelyek csak a belső szerveket érintik, abból más szerveknek kötelezettségei nem keletkeznek.

18.2. A kötelezettségvállalás és utalványozás rendje:

18.2.1. Az SZBK főigazgatója, a költségvetési előirányzatban, valamint beruházási tervekben jóváhagyott keretek között a gazdasági igazgató ellenjegyzése

mellett teljes kötelezettségvállalási, valamint utalványozási jogkörrel rendelkezik.

18.2.2. A kifelé történő kötelezettségvállalások aláírási, és az ahhoz kapcsolódó ellenjegyzési átruházott jogköreinek megosztását e szabályozás határozza meg. A belső kötelezettségvállalások és pénzügyi utalványozás átruházott jogköreinek gyakorlását e szabályzat melléklete írja elő. (3. számú melléklet)

18.2.3. A kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési hatáskörök gyakorlására jogosultakat fegyelmi, anyagi és büntetőjogi együttes felelősség terheli e jogkörben folytatott tevékenységükért, valamint más személyek jogosulatlan eljárásáért is, ha ez a jogosult részéről elvárható ellenőrzés elmulasztásából adódott.

18.3. A cégszerű aláírási jog gyakorlásának különös esetei:

18.3.1. Az aláírási jog különös esete a számlák feletti rendelkezés. Az MTA jóváhagyásával, a főigazgató külön jelöli ki és jelenti be a számlák feletti rendelkezésre felhatalmazott személyeket. A számlák feletti diszpozíciók egyik aláírója minden esetben a gazdasági igazgató/vagy a pénzügyi és számviteli osztály vezetője, a beruházási számlák tekintetében pedig a beszerzési és ellátási osztály vezetője. A bankszámlák feletti rendelkezés formai szabályai nem helyettesítik az ügylet alapjául szolgáló gazdasági művelet kötelezettségvállalására és utalványozására vonatkozó előírásokat és felelősségeket.

18.3.2. A közalkalmazotti jogviszonnyal és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal kapcsolatos ügyiratokat (munkaszerződések, megbízási szerződések) a munkáltatói jogokat gyakorlók, valamint a gazdasági igazgató írhatják alá.

18.3.3. Nemzetközi megállapodások, szerződések, kötelezettségvállalások aláírói minden esetben a főigazgató és a gazdasági igazgató. Erre csak azután kerülhet sor, ha az intézeti igazgató, illetve az érintett kutató írásban elfogadta a kötelezettséget. Az SZBK egészét érintő ügyek esetében a főigazgatói aláíráshoz az I.T. előzetes véleménynyilvánítása szükséges.

18.4. Kötelezettségvállalás:

Ezt a szabályozást a Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete. tartalmazza (2. számú melléklet.)

18.5. Intézeten belüli kötelezettségvállalás, utalványozás:

18.5.1. Az intézetek igazgatói, a helyetteseik, a témacsoport-vezetők, az elnyert pályázatok felelősei, a KKSz osztályvezetői feladataik ellátása érdekében és megbízásuk időtartamára, valamint pályázataik mértékéig belső kötelezettségvállalási joggal rendelkeznek. Ezen jogkörüket írásbeli nyilatkozattal, meghatározott költségkeretig az intézeti gazdasági előadókra átruházhatják.

E jogkör alapvetően az alábbi dologi kiadásokra terjed ki:

• a raktárból kivételezendő anyagok és eszközök igénylésére

• műszaki és gazdasági osztályokhoz anyag, szolgáltatás és eszközbeszerzési igénylések benyújtására, belső szolgáltatások és műhelymunkák igénybevételére

• szolgáltatások és teljesítmények megtörténtének igazolására.

A személyi juttatások (alapilletmények, nem Kjt. szerinti pótlékok, illetménykiegészítések, túlmunka-díjak, jutalmak, megbízási díjak, találmányi és szerzői díjak, végkielégítések, kiküldetési napidíjak, tanulmányi támogatások, költségtérítések, üdülési hozzájárulások, stb.) összegének megállapítása a munkáltatói jogokat gyakorlók jogköre.

A számfejtések utalványozásához a munkáltató és a gazdasági igazgató/vagy pénzügyi számviteli osztályvezető aláírása szükséges.

18.5.2. A reprezentációs kiadások feletti rendelkezési szabályok a következők

személyes reprezentáció:

• főigazgató, intézeti igazgatók, a részükre leosztott keret erejéig, a gazdasági igazgató/vagy pénzügyi és számviteli osztályvezető ellenjegyzése mellett,

vendéglakásokkal, részvételi díjakkal, rendezvényekkel kapcsolatos reprezentáció:

• főigazgató, a gazdasági igazgató/vagy pénzügyi számviteli osztályvezető ellenjegyzése mellett.

18.5.3. A kiadások, költségek utalványozása (teljesítések elrendelése, főkönyvi számlaszámok, rovatok, költséghelyek kijelölése) a gazdasági igazgató/vagy pénzügyi-számviteli osztályvezető munkakörből adódó szakmai feladata, jogköre. Az utalványozásokat a pénzügyi csoportvezető, beruházási kiadások esetében a beszerzési és ellátási osztály vezetője ellenjegyzi.

6. A munkaköri kötelezettségként alkotott találmányokra, szerzői művekre

vonatkozó szabályok

1. Szellemi tulajdon védelme

Az igazgatóknak kötelessége az intézetben folytatott tevékenység eredményeként létrejött szellemi termékek, know-how-k, találmányok, szerzői jogi alkotások jogvédelmének biztosítása és a szellemi tulajdon SZBK javára történő hasznosítása. SZBK szellemi tulajdont érintő kérdésben szerződést kötni, bármilyen kötelezettséget vállalni ideértve az intézeti szellemi tulajdon eseti exportálását is kizárólag csak a főigazgató jogosult.

2. A találmányi védelem

Az SZBK kutatói munkakörben dolgozó közalkalmazottainak találmánya szolgálati találmány, mivel a közalkalmazotti jogviszonyából eredő kötelessége, hogy a tudományos munkája tárgykörébe eső találmányokat dolgozzon ki. Alkalmazotti a találmány abban az esetben, ha ilyen kötelezettsége nincs az érintett közalkalmazottnak, de mégis olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása az intézet tevékenységi körébe tartozik.

A feltaláló köteles a szolgálati és az alkalmazotti találmányt, annak megalkotását követően haladéktalanul ismertetni az intézet igazgatójával. A feltaláló vagy feltalálótárs csak az lehet, aki a találmányt megalkotta vagy annak megalkotásában részt vett.

A főigazgató az írásban átadott ismertetés átvételétől számított kilencven napon belül nyilatkozik arról, hogy a szolgálati találmányra igényt tart-e, illetve az alkalmazotti találmányt hasznosítani kívánja-e.

Ha igen, akkor ésszerű határidőn belül köteles a szabadalmi bejelentés megtételéről gondoskodni.

3. Szerzői jogi művek, publikációk

Bármilyen adathordozón megjelenő önálló tudományos mű a vonatkozó

szerzői jogi jogszabályok alapján védelemben részesül. Az Akadémia Alapszabályának 72. §-ában foglaltakra figyelemmel, közalkalmazotti jogviszony keretében, munkaköri kötelezettségként alkotott műnek minősül minden olyan tudományos mű, amelyet a közalkalmazott kinevezésében, munkaköri leírásában (munkaköri feladatával összefüggésben), szolgálati titokként, üzleti titokként jelöltek meg. Az így megjelölt művek tekintetében a felhasználási jog teljes terjedelemben az intézetet illeti meg.

A publikációk szerzőségének, illetve szerzői sorrendjének meghatározásában a publikáció tárgya szerinti kutatói közösség illetékes.

A munkaköri kötelezettségként alkotott tanulmányokra, szerzői művekre vonatkozó részletes szabályokat a szellemi tulajdon védelmi szabályzat tartalmazza.

A vitás esetek eldöntése amennyiben az SZBK kereteken belül nem rendezhető bírósági hatáskört képez.

19. Munkavégzés, munkakapcsolatok, munkaköri leírások

19.1. A munkavégzés általános szabályai:

• Az SZBK közalkalmazottainak feladatait, jogállását, döntési jogkörét és felelősségét a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkavégzés során ezeket az előírásokat - továbbá beleértve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben foglalt előírásokat is - be kell tartani.

2. Munkaköri leírások:

A munkaköri leírást a munkába lépést követően haladéktalanul ki kell adni, amely a kiadásra kötelezett és a címzett aláírásával lép hatályba. A munkaköri leírások kiadása a munkáltatói jogokat gyakorlók feladata.

A munkaköri leírás tartalmazza:

• a közalkalmazott nevét, beosztását,

• a munkahely megjelölését,

• a közvetlen felettes és alárendeltek megnevezését,

• a feladatokat,

• hatáskör gyakorlásával együtt járó feladatokat,

• a szolgálati titokra, üzleti titokra vonatkozó előírásokat,

• a véleményezési , javaslattételi jogkört,

• a kapott információról való tájékoztatási kötelezettséget,

• az eseti feladatokra való utalást,

• a helyettesítés szabályait,

• érvénybelépés időpontját,

• az aláírásokat (munkáltatói jogot gyakorló és a közalkalmazott aláírását)

A munkaköri leírás két példányban készül, melyből az eredeti a közalkalmazotté, a másolat a munkáltatói jogokat gyakorlóé.

19.3. A munkakör átadás-átvétel rendje:

A munkakör átadás-átvétele történhet ideiglenes jelleggel vagy véglegesen.

19.3.1. A munkakör ideiglenes átadás-átvétele

A munkakör ellátásában bekövetkezett tartós akadályoztatás (betegség, katonai szolgálat, fizetés nélküli szabadság stb.) esetén - annak időtartamára, ha az előreláthatóan három hónapnál hosszabb - a munka végzésével ideiglenesen más közalkalmazottat kell megbízni. A megbízást általában írásban kell kiadni.

2. A munkakör végleges átadás-átvétele

A munkakör végleges átadás-átvétele csak írásban történhet az érintettek és a munkáltatói jogkört gyakorló jelenlétében.

Átadás-átvételi jegyzőkönyv szükséges:

- az igazgatók,

- gazdasági- és műszaki osztályvezetők,

- tudományos titkárság vezetője

munkaköreinek átadás-átvétele esetén.

A főigazgatói munkakör átadás-átvételére a MTA Titkárság Természettudományi Főosztály vezetőjét, a gazdasági igazgatói munkakör átadás-átvételére a MTA Titkárság Pénzügyi Főosztály vezetőjét is meg kell hívni.

19.4. Második és további munkaviszony, valamint munkavégzésre irányuló további jogviszony engedélyezése, illetve tudomásul vétele:

1. Az SZBK közalkalmazottainak írásban kell kérniük a munkáltató

(főtitkár, főigazgató, igazgató) előzetes engedélyét a következő esetekben:

• mindennemű további munkaviszony létesítése esetén, ha az a főmunkaidővel részben vagy teljesen egybeesik,

• az olyan szerződés megkötéséhez, amelynek alapján a közalkalmazott a végzendő munkát részben vagy egészben az SZBK-ban kívánja folytatni, de nem az SZBK pénzügyi elszámolási rendszerében,

• az olyan szerződések, megbízások elfogadása előtt, ahol az SZBK-ban végzett munkáját más szervezeti egységben kívánja tevőlegesen vagy tanácsadói minőségben folytatni,

• az SZBK-ban végzett munkája eredményét szerződésben vagy más módon az SZBK-n kívül kívánja hasznosítani,

• vállalkozói tevékenységet kíván folytatni a kutatói tevékenységéhez kapcsolódó területen.

19.4.2. Az SZBK közalkalmazottainak írásban kell előzetesen bejelenteniük a munkáltatói jogok gyakorlójánál (főtitkár, főigazgató, igazgató), hogy ha olyan munkaviszonyt kívánnak létesíteni, amely nem érinti az SZBK-ban létrehozott munkaidejüket.

Az előzetes engedélykérést és az előzetes bejelentési kötelezettséget a Kjt. 41., 43. és 44. §-a írja elő.

Az előzetes engedélykérési vagy bejelentési kötelezettség elmulasztása vétség, amely fegyelmi eljárást vonhat maga után.

19.5. Vegyes rendelkezések:

19.5.1. A közalkalmazott köteles munkavégzése során az SZBK szabályzataiban, illetve az I.T. határozataiban hozott rendelkezéseket betartani. Ezek megsértése fegyelmi eljárást vonhat maga után.

19.5.2. A kutató köteles kutatási pályázata benyújtásánál a szolgálati utat betartani, pályázatát igazgatójával engedélyeztetni, illetve ellenjegyeztetni. Ennek elmulasztása fegyelmi vétség, amely fegyelmi eljárást vonhat maga után.

B. Különös rész

1. Az SZBK intézetei feladatainak részletezése és vezetőinek feladatai

Az SZBK intézetei szakmai és gazdálkodási egységek, amelyek élén az MTA elnöke által kinevezett intézeti igazgató áll. Az intézet tudományos és oktatási feladatait a tudományos kutatói témacsoportokban, mint a kutatás alapegységeiben végzi. A tudományos kutatások irányvonala összintézeti ügy. A kutatómunka olyan programokból áll, amelyek az intézet általános kutatási tervébe illeszkednek. Az intézetben Tudományos Tanács működik, ennek véleményére támaszkodva az igazgató csoportalapítási megbízásokat ad, amely egyben a kutatási koncepció elfogadását is jelenti.

1.1. Témacsoport:

A kutatási témacsoportok konkrét feladataikat és azok végrehajtásának rendjét a csoport vezetőjének irányításával és az igazgató jóváhagyásával maguk határozzák meg. Feladataik végrehajtásához szükséges pénzügyi feltételeket intézeti támogatással és pályázati úton teremtik meg.

1.2. A témacsoportokat alkotó kutatók

Kötelességei:

• Legjobb tudása szerint, alkotó módon végezze a tudományos megismerést előbbre vivő kutatómunkát, eredményeit közölje nemzetközi és hazai rangos (impaktfaktorral rendelkező) folyóiratban illetve tudományos rendezvényeken.

• Az eredményes munka érdekében támogassa a csoportvezetőt, a csoport munkáját koordináló tevékenységében, segítse a csoport által vállalt pályázati és együttműködési kötelezettségek teljesítésében, tartsa be a kutatói etika szabályait.

• Törekedjék újszerű, szabadalmaztatható eredmények elérésére és azok hasznosításának elősegítésére. Biztosítani kell, hogy ez a munkaköri kötelezettség az eredmények nyilvánosságra hozatalával összhangban érvényesüljön.

• Tartsa be a szellemi tulajdonra és annak védelmére kialakított szabályokat.

• Folyamatosan kísérje figyelemmel szakterülete irodalmát, ezzel is, gondoskodva állandó továbbképzéséről.

• Vegyen részt az intézet által vállalt oktatói és továbbképzési feladatok ellátásában.

• A pályázati és szerződéses bevételekből a fenntartási hozzájárulással (overhead) vállaljon részt a közös költségek fedezéséből.

• Tartsa be az SZMSZ és az igazgató által meghatározott munkarendet.

Jogai:

• Kutatómunkáját tudományos meggyőződése szerint végezheti.

• Tudományos eredményeit a tudományos etika követelményeinek megfelelően és mások törvényes jogainak sérelme nélkül szabadon közzéteheti.

• Igényt tarthat arra, hogy a csoport és az intézet anyagi lehetőségei szerint tudományos előmenetele, továbbképzése érdekében támogatást kapjon.

• Saját szellemi hozzájárulásának mértéke szerint részesülhet a szellemi termékek értékesítéséből származó nettó bevételből.

Az akadémiai törvény minden kutató számára biztosítja a kutatás és publikálás szabadságát. Mivel azonban a kísérletes természettudományokban a kutatás jelentős anyagi forrásokat igényel, melyeket az Akadémia költségvetése, illetve a különböző pályázati rendszerek személyi felelősség mellett bocsátanak az egyes kutatói témacsoportok vagy egyének rendelkezésére, a kutatók pályázati rend szerinti jogállása (jogaik és kötelezettségeik) nem egyforma. Ezek szerint az SZBK kutatói három kategóriába sorolhatók:

I. Doktorandusz (Ph.D. hallgató, gyakornok, segédmunkatárs /tud.
segédmunkatárs/ NTT hallgató)

II. Tudományos főmunkatárs és munkatárs (egyetemi doktor, Ph.D. és
kandidátus)

III. Tudományos tanácsadó (akadémiai doktor), illetve kutató professzor
(akadémikus)

I. A doktorandusz kategóriájába a tudományos fokozattal nem rendelkező kutatók tartoznak, akiknek munkájában egyértelmű cél a fokozat megszerzése. A doktorandusznak tudományos fokozattal rendelkező, felelős szakmai vezetője van. Ebben a minőségben az intézeti alkalmazás maximális időtartama 6 év, ettől csak kivételesen indokolt esetben lehet eltérni. A fiatal kutató önálló pályázatot csak szakvezetője engedélyével, és az igazgató jóváhagyásával nyújthat be a témájához kapcsolódó területre.

II. A tudományos fokozattal rendelkező intézeti kutatók már rendelkeznek a témaindítás, illetve a pályázatbenyújtás jogával, de mivel ennek feltételeit biztosítani kell, ehhez a csoportvezető véleményének kikérése és az igazgató engedélye szükséges. A kutatók a finanszírozási, munkaszerződési és infrastrukturális feltételek szabta korlátok figyelembe vételével maguk dönthetik

el, hogy melyik csoportba akarnak tartozni, feltéve, ha a fogadó csoportban ennek feltételei biztosítva vannak. Amennyiben a fokozattal rendelkező kutató doktorandusz vezetésével van megbízva, kötelessége, hogy a doktorandusz tevékenységének irányításában mindig szem előtt tartsa a fokozat időbeni megszerzését, mint célt.

III. Tudományos tanácsadók az intézet akadémiai doktorai, kutató professzorok, az intézet akadémikusai.

Kiemelt feladatuk az SZBK és intézeteinek érdekképviselete a hazai és nemzetközi tudományos fórumokon, valamint magas szintű kutatómunka irányítása, aktív részvétel az intézetek tudományos koncepciójának kialakításában, és a kutatói utánpótlás képzésében.

A kutatók alkalmazásának speciális esetei:

1. A tudományos kutatók közalkalmazotti munkaviszonyát legkésőbb 65 éves korukban a munkáltató megszünteti. A kutató esetleges további foglalkoztatása az általuk szerzett pályázat vagy egyéb, nem költségvetési pénzforrás terhére történhet.

2.) A 1. pontban leírt javaslat nem érinti az igazgatónak (a munkáltatói jogot gyakorlónak) azon jogát, hogy az érvényes rendeleteket betartva, 65 éves kor előtt munkaviszony megszüntetést kezdeményezzen.

3.) A közalkalmazott köteles a munkáltatói jogokat gyakorlót (igazgatót) tájékoztatni arról, hogy nyugdíjazását kezdeményezi.

4.) Az 1. ponttól eltérően az SZBK-ban dolgozó akadémikusok 65 éves korukban a Főigazgatói Csoport állományába kerülnek. A lehetőségeknek megfelelően az SZBK támogatja további alkalmazásukat, kutatási tevékenységüket.

A kutatási témacsoport és azok vezetőinek munkáját az igazgató és az intézetek Tudományos Tanácsa rendszeres időközönként (legalább 2 évenként) értékeli. A tudományos munka eredményességének biztosítása érdekében szükséges 3-5 évenként, a kutatási irányok és tevékenységek átfogó értékelése külső szakértők bevonásával is.

1.3. Csoportvezető (osztályvezető):

A tudományos témacsoportvezető (osztályvezető) a kutatói témacsoportok kutatási, pályázási és pénzgazdálkodási tevékenységéért felelős vezető. Az SZBK hagyományai szerinti "csoportvezetői" megbízás megfelel a közalkalmazotti rendszerben az osztályvezető megjelölésnek. Ez a vezető olyan nemzetközileg elismert kutató, aki a szervezete munkáját koordinálja, illetve meghatározza a kutatás irányát. A csoportvezetőnek a Ph.D.. (kandidátusi) fokozat megszerzése után legalább 5 év nemzetközileg elismert, eredményes munkát kell felmutatnia. A csoportvezetőt az igazgató bízza meg az intézeti Tudományos Tanács egyetértése esetén. Ha a csoport minősített kutatóinak többsége a döntést nem fogadja el, az SZBK Tudományos Tanácsnál kérheti annak felülvizsgálatát.

A tudományos témacsoportvezetői megbízás 5 évre szól. A megbízás meghosszabbítását vagy megszüntetését az intézetek Tudományos Tanácsa, illetve külső szakértők véleményének figyelembevételével az igazgató dönti el.

Feladatai és jogai:

• Koordinálja a csoport kutatási és publikációs tevékenységét, és elősegíti a csoport tagjainak tudományos előmenetelét.

• A csoportvezető a csoport tudományos koncepciójának alapján egyezteti a csoport tagjaival a pályázási stratégiát, és aktív hazai és nemzetközi pályázati tevékenységet végez.

• Gondoskodik az intézeti költségvetésből, pályázatokból származó, a csoport rendelkezésére álló anyagi források, továbbá laborok, eszközök, hatékony felhasználásáról.

• Gazdálkodik a csoport rendelkezésére álló összegekkel. Az SZBK-n belül kötelezettséget vállal, és költségeket igazol a kutatási támogatás összegének terhére, melyet a Pénzügyi Osztály egy - e célra használt - témaszámon tart nyilván. Ez nem jelentheti az önálló pályázattal rendelkező csoporttag pályázattulajdonosi jogainak sérelmét.

• Javaslatokat tesz az igazgatónak a céltámogatás terhére alkalmazott közalkalmazottakkal kapcsolatos alapvető munkáltatói jogok gyakorlásához.

• Az igazgatónak javaslatot tesz a céltámogatások személyi kifizetésekre fordítható hányadának elosztására. Az ebből a keretből számára kifizethető összeget az igazgató határozza meg.

1.4. Az intézeti igazgatók:

Az igazgatót az MTA elnöke bízza meg, a munkáltatói jogokat felette az MTA elnöke és főtitkára együttesen gyakorolja.

1.4.1. Jogállásuk

Az SZBK szervezetébe tartozó intézetek élén igazgatók állnak, akik az MTA-ról szóló törvény 23.§ (1) pontja alapján a Tudományos Tanács véleményének figyelembe vételével az intézetet irányítják. Az igazgató az intézet egyszemélyi felelős vezetője. Tevékenységük koordinálása az SZBK többi intézetének igazgatójával az I.T. keretében történik, ezért a főigazgató felelős.

1.4.2. Feladataik különösen:

• A vezetése alatt álló intézetben meghatározza a kutatási stratégiát. A kijelölt kutatási stratégia szellemében koordinálja az intézetben működő kutatói témacsoportok tudományos tevékenységét, összhangban a csoportok fentebb meghatározott működési rendjével. Az intézeti igazgató joga, hogy a Tudományos Tanács, illetőleg külső szakértők véleményének figyelembe vételével tudományos témákat, csoportokat megszüntessen vagy újakat indítson. Az intézet tevékenységének összességét érintő koncepcionális kérdések eldöntésekor kiemelten támaszkodik a külső, független szakmai bizottságok által megfogalmazott javaslatokra.

• Feladata az intézetben folyó tudományos munka külső képviselete, a hazai és a nemzetközi tudományos életbe történő integráció elősegítése, a hazai és nemzetközi kapcsolatok kezdeményezése és fenntartása.

• Koordinálja más kutatóhelyekkel, és különösen a megfelelő egyetemi tanszékekkel kialakított közös oktató, kutatómunkát.

• Elősegíti az SZBK intézetei közötti együttműködésnek, a kölcsönös előnyök legjobb érvényre jutásának, az SZBK-n belüli komplex kutatásoknak, a tudományos továbbképzésnek, a közös feladatok

ellátását. Mindezek érdekében az SZBK többi intézetének igazgatójával együtt, a főigazgató irányításával, vesz részt az SZBK vezetésében. (I.T.)

• A kutatást szolgáló új anyagi forrásokat kutat fel, gondoskodik a külső partnerekkel kötendő szerződések szakmai előkészítéséről.

• Ellátja a kutatással kapcsolatos szerződések felügyeletét (szerződéskötések ellenjegyzése, teljesítések ellenőrzése).

• Kialakítja a tudományos eredmények nyilvánosságra hozásával kapcsolatos eljárási rendet.

• A csoportok publikációs tevékenységét (disszertációk, publikációk, előadások) szakmai és etikai megfontolásokból felülbírálhatja. Ilyen irányú kifogásait a Tudományos Tanáccsal meg kell vitatnia.

• Gazdálkodik az intézetre lebontott költségvetési támogatással és egyéb anyagi eszközökkel (laboratóriumok, infrastruktúra) tudományos témák szerinti felbontásban, biztosítja és ellenőrzi ezek rendeltetésszerű és hatékony felhasználását.

• A munkáltatói jogokat gyakorolja az intézet állományában lévő közalkalmazottak tekintetében.

• Hatáskörébe tartozik az intézet összes alkalmazottjának kinevezése, személyi juttatásainak megállapítása, továbbá minősítési, jutalmazási és fegyelmi jogkörök gyakorlása. Ezen munkáltatói jogok gyakorlása előtt kikéri az érintett csoportvezető véleményét.

• Feladata az intézet igazgatóhelyettesének kiválasztása és megbízása.

• A Kollektív Szerződés, az SZMSZ és az SZBK I.T. által meghatározott keretek között szabályozza az intézet munkarendjét.

• Gondoskodik az intézeti tulajdon védelméről, mely a rábízott és használatba vett vagyont egyaránt jelenti. Intézkedik az intézetben és működési területén a jogszabályokból és belső szabályzatokból eredő feladatok végrehajtásával kapcsolatban. A végrehajtás során előforduló esetleges hibákért az intézeti igazgató állapítja meg a személyi vagy a kisebb kollektíva felelősségét, ennek elmulasztása a saját személyes felelősségét helyezi előtérbe.

• Kötelessége még mindazon egyéb feladatok ellátása, amelyeket jogszabály, felügyeleti szervi rendelkezés vagy belső szabályzat az igazgató feladatkörébe utal.

Az igazgató az intézet munkájának irányítása során:

• Lényeges gazdasági, személyi és operatív döntésekben kikéri a Csoportvezetői Értekezlet véleményét.

• A tudományos kutatást érintő kérdéseket az intézet Tudományos Tanácsával vitatja meg.

• Az intézet közalkalmazottainak érdekképviseletét a Közalkalmazotti Tanács által kijelölt személynek a Csoportvezetői Értekezleten való részvétele biztosítja.

• Tevékenységét összehangolja az SZBK többi intézetének igazgatójával és a főigazgatóval.

• Tájékoztatást kap az SZBK teljes gazdasági tevékenységéről.

Az igazgatói megbízás:

Az Akadémiai Törvény 23 § (3) értelmében az igazgatói megbízáshoz az intézet kutatói közösségének véleményét titkos szavazás útján ki kell kérni.

Az igazgatói állásra benyújtott pályázatokat az Intézet valamennyi közalkalmazottja számára legalább két hétig hozzáférhetővé kell tenni. Ezután tűzhető ki a szavazás időpontja. A szavazás technikai lebonyolítását a Titkárság vezetője végzi, arra meg kell hívni az MTA Titkársága Természettudományi Főosztály képviselőjét. A szavazás előtt a jelöltek előzetes megegyezésben meghatározott egyforma ideig, sorsolással kijelölt sorrendben ismertetik programjukat, szándékaikat az intézet közalkalmazottaival. Utána kérdéseket lehet feltenni a jelölteknek (külön-külön). A kérdések, és válaszok után kerülhet sor a titkos szavazásra. Külön urnában szavaznak a kutatók és az intézet nem-kutató közalkalmazottai. Szavazati joga csak annak a közalkalmazottnak van, aki legalább 3 éve áll az intézet alkalmazásában, és a szavazás idején jelen van (levélben nem lehet szavazni). A kutatók közé sorolandó minden közalkalmazott, aki az intézet keretei között kutatói munkát végez, és egyetemi végzettséggel rendelkezik (TMB ösztöndíjasok és külső forrásból fizetett doktoranduszok is). A szavazás úgy történik, hogy valamennyi jelölt neve egy szavazólapra kerül, és több jelöltre lehet igennel szavazni. A szavazatokat a Titkári Osztály vezetésével tevékenykedő 3 fős bizottság számlálja össze és hirdeti ki. A szavazás eredményét jegyzőkönyvben rögzítik A jegyzőkönyv első példányát a felügyeletnek megküldik.

1.5. Intézeti igazgatóhelyettes:

Az igazgatóhelyettes az intézet igazgatójának általános helyettese, aki közalkalmazotti jogviszonyban az intézettel áll. Megbízását az igazgatótól határozott időre kapja.

Feladatai különösen:

• Az igazgatóhelyettes az igazgató tartós akadályoztatása vagy távolléte esetén az igazgatói munkakört annak megfelelő felelősséggel, jogokkal és kötelességekkel látja el. Az igazgatóval együttes távolléte esetén az intézet közalkalmazottai közül kell helyettest megbízni az igazgatónak, meghatározva az ellátandó feladatkört.

• Tudománypolitikai, kutatásszervezési és intézetfejlesztési ügyekben
  - mint az igazgató közvetlen munkatársa - közreműködik az intézet tudományos arculatának, szervezetének alakításában. Részt vesz tudományos tervek, beszámolók összeállításában, valamint az eredmények értékelésében.

• Igazgatói döntésre előkészíti a tudományos kutatást érintő ügyeket.

• Az igazgató rendelkezéseinek megfelelően szervezi és irányítja az intézet gazdálkodási, valamint pályázati és szerződéses tevékenységét.

• Egyes igazgatói jogok és kötelességek gyakorlására ideiglenesen vagy véglegesen felhatalmazást kaphat az igazgatótól.

1.6. Intézeti gazdasági előadó:

Munkáját az intézet igazgatójának függelmi irányítása alatt végzi. A munkáltatói jogokat az intézet igazgatója gyakorolja felette, munkájának közvetlen irányítója az igazgató. Funkcionális szakmai irányítása (a gazdasági jogszabályoknak megfelelő munkavégzés szabályozása) és ellenőrzése az SZBK gazdasági igazgatójának feladata.

Feladatai:

• Közreműködik az intézet rendelkezésére bocsátott költségvetési támogatási keretekkel való gazdálkodásban, számszakilag összeállítja az intézet éves költségvetési tervét.

• Közreműködik a pályázatok költség-előirányzatainak, valamint a vállalkozások előkalkulációinak kidolgozásában. Hasonlóképpen közreműködik a pályázatok esedékes pénzügyi jelentéseinek elkészítésében. Biztosítja, hogy azok az érvényes költségvetési-számviteli szabályoknak megfelelően készüljenek el. A kalkulációkat, előirányzati terveket, valamint a pénzügyi jelentéseket továbbítja a Pénzügyi Számviteli Osztálynak.

• Folyamatosan figyelemmel kíséri, ellenőrzi az intézeti általános, valamint az egyes csoportok, ill. pályázatok pénzügyi helyzetét. A Központi Kutató Szolgálat által az aktuális pénzügyi állapotokról nyújtott információs anyagokat közvetíti az igazgatónak, a csoportvezetőknek és a pályázattulajdonosoknak. A havi illetve éves elszámolásokról kapott adatokat rendszeresen felülvizsgálja, egyeztet a központi és az intézeti nyilvántartások között, s az esetleges könyvelési módosításokról feladásokat készít.

• Összegyűjti, és a Beszerzési és Ellátási Osztály részére továbbítja a kutatómunkához szükséges áruk és szolgáltatások megrendelőit.

Gondoskodik az átmenetileg likviditásukat vesztett csoportok, pályázattulajdonosok megrendelőinek, kötelezettségvállalóinak visszatartásáról, és erről értesíti az intézet igazgatóját.

• Ellátja az intézet gondnoki feladatait.

• Az intézethez tartozó tárgyi eszközök leltárfelelőse. Analitikus nyilvántartást vezet az intézet tárgyi eszközeiről, és a leltározási ütemterv szerint elvégzi a leltározást.

• Elkészíti az intézeti kinevezések okiratait, szerződéseket, valamint a megbízási szerződéseket. Az illetmények kifizetésére vonatkozó rendelkezéseket átadja a Munkaügyi csoportnak számfejtésre.

• Vezeti az intézet közalkalmazottainak munkaidő nyilvántartásait (jelenlét, szabadság, kiküldetés), melyekről rendszeresen jelentést ad le a Munkaügyi csoportnak.

• Feladata az igazgató által meghatározott jogkörökben a Központi Kutatási Szolgálattal (KKSz) való kapcsolattartás és ügyintézés.

1.7. Szakalkalmazottak:

Az SZBK intézeteiben, illetve más egységeiben érdemi feladatokat irányítás mellett végző közalkalmazottak a képesítésüknek megfelelő szakalkalmazotti munkakörben végzik munkájukat (az 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.); az 1993. évi C. tv. (a Kjt. módosítása), a Kormány 49/1993. sz. rendelete, 15/1992. (XI.12.) M.K.M. rendelet I-II. melléklete).

1.8. Témacsoportvezetői értekezlet:

Az intézet operatív tevékenységét, napi működését segítő fórum. Az intézet igazgatója hívja össze szükség szerint. Az intézet egészét érintő személyi és gazdasági döntések esetén az igazgató köteles a Csoportvezetői értekezlet véleményét kikérni. Tagjai az igazgató, az igazgatóhelyettes, a témacsoportvezetők és egy, a Közalkalmazotti Tanács által kijelölt képviselő.

2. Az SZBK vezetése és irányítása

2.1. Általános szempontok

2.1.1. Az SZBK az öt kutatóintézet által alkotott egységes szervezet, önálló jogi személy, melynek egyszemélyi felelős vezetője a főigazgató. Az SZBK által megjelenített interdiszciplinaritás különösen kedvező környezetet biztosít a szakmai önállósággal rendelkező intézetek tudományos tevékenységéhez. A kapacitások koncentrálása, a komplementaritásra épülő együttműködési rendszerek kialakulása reális alapot biztosít azokhoz a törekvésekhez, amelyek célja a kiválósági központ státus megszerzése, nemzeti, valamint a közép és kelet-európai regionális kutatási, fejlesztési és oktatási feladatok ellátása érdekében.

2.1.2 Az SZBK koordinálja az intézetek oktatási és továbbképzési tevékenységét és bekapcsolódását az egyetemi munkába. Ez utóbbi feladatot az SZBK szegedi intézetei a szegedi Universitas Egyesülés társult tagjaként, illetve az UNESCO Környezetbiológiai Tanszék működtetésével végzik.

2.1.3. Az SZBK feladata a gazdasági-, szolgáltatási- és ügyviteli teendők hatékony koordinációja és ellenőrzése.

2.1.4. Az egy telephelyen működő négy szegedi intézet kutatási feladatainak kiszolgálására és segítésére, a közös infrastruktúra működtetésére, a közös adminisztrációs és gazdasági feladatok ellátására, az SZBK-ban a főigazgató irányításával az intézetektől szervezetileg elkülönült Központi Kutató Szolgálat (KKSz) működik.

Az SZBK tevékenységét megalapozó pénzeszközök több, hazai és külföldi forrásból származnak. Az MTA költségvetéséből az AKT által meghatározott irányzatok összessége jelenti a központi költségvetési támogatást. Ez egyaránt szolgálja az intézeteknél megjelenő, illetve a közös működéssel kapcsolatos költségek egy részének fedezetét. Az akadémiai költségvetési támogatás felhasználásának rendszerét az I.T. bevonásával a főigazgató szabályozza, úgy, hogy az elősegítse a tudományos teljesítmény javulását. A közös fenntartási költségeket, illetve a KKSZ működését részben a központi költségvetés, illetve részben a pályázatokból és szerződéses megbízásokból elkülönített fenntartási hozzájárulás (overhead) fedezi. Ennek mértékét és felhasználásának módját az I.T. javaslatának kikérése után a főigazgató állapítja meg.

2.1.5. Az intézetek által megvalósított a kutatással összefüggő pályázati és szerződéses tevékenységet a kutatói témacsoportok kezdeményezik az igazgató jóváhagyásával. A csoportok a rendelkezésükre álló pénzösszegekkel a vállalt feladatok teljesítése érdekében gazdálkodnak.

2.1.6. Az SZBK szervezetéhez tartozó intézetek jogképességét, pénzügyi önállóságát és egymás közötti viszonyát jelen szervezeti szabályzat és a vonatkozó belső szabályozások határozzák meg.

2.2. Főigazgató:

1. Jogállása

A főigazgató mint magasabb vezető beosztású közalkalmazott az SZBK egyszemélyi felelős vezetője. A főigazgatót az MTA elnöke az SZBK intézeteinek igazgatói vagy korábbi igazgatói közül pályázat alapján bízza meg. A főigazgató a megbízásának időtartama alatt ellátja az intézeti munkakörével összefüggő feladatait is.

2.2.2. Feladatai különösen:

• Az SZBK vezetőjeként az SZBK tevékenységét az I.T. közreműködésével irányítja.

• Minden lehetséges erőforrást mozgósít, az eszközök leghatékonyabb felhasználását biztosítja az SZBK eredményes működéséhez.

• Koordinálja az SZBK oktató munkáját és elősegíti az ország oktatási intézményeivel való együttműködést.

• Ellenőrzi a hatáskörébe vont közalkalmazottakat, illetve gyakorolja az ezzel kapcsolatos munkáltatói jogokat.

• Biztosítja az SZBK és intézetei rendeltetésszerű működtetésének, működésének feltételeit, a rábízott tulajdon védelmét, megszervezi az ellenőrzést.

• Elosztja az SZBK rendelkezésére álló eszközöket az egységek között.

• Biztosítja a tudományos és működési kérdésekben az SZBK intézetei közötti koordinációt.

• Képviseli az SZBK egészét, kialakítja, és figyelemmel kíséri a hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerét. Összehangolja az intézetek külső kapcsolatrendszereit.

• Feladata a KKSz működésének magas szintű irányítása és felügyelete. A KKSz és az intézetek közötti megfelelő együttműködést biztosítja.

• A főigazgató évente egyszer beszámolni tartozik tevékenységéről és az SZBK helyzetéről az SZBK valamennyi közalkalmazottjának nyilvánossága előtt.

• Ellátja továbbá mindazon teendőket, melyeket jogszabály és egyéb rendelkezés a hatáskörébe utal.

2.2.3. Ellenőrzési kötelezettsége:

A főigazgató ellenőrzési kötelezettségét hatályos jogszabályok
mellett jelen SZMSZ 12-ben foglaltak tartalmazzák.

2.2.4. Irányítása és ellenőrzése alá tartozó vezetők:

Az SZBK sajátos felépítéséből következik, hogy a közös ügyeket illetően a Főigazgató irányítása alá tartoznak az Intézetek igazgatói is.

2.2.5. Közvetlen irányítása és ellenőrzése alá tartoznak:

Főigazgató-helyettesek,

Belső ellenőr

Gazdasági igazgató,

Tudományos Titkárság vezetője,

NTT-igazgató

2.2.6. Főigazgatói megbízás:

A főigazgatói állásra pályázó jelöltek esetében az Akadémiai Törvény által előírt véleménykérő szavazási eljárást kell lefolytatni. Az SZBK közalkalmazottai szavaznak, olyan szabályok szerint, mint az intézeti igazgatókról történő szavazás esetén. Az Enzimológiai Intézet közalkalmazottjai a Budapesten szervezett szavazással nyilváníthatnak véleményt.

2.3. Főigazgató-helyettesek:

A főigazgató munkáját az általános és oktatási főigazgató-helyettes segíti, akiket a főigazgató az intézeti igazgatók közül kér fel és bíz meg.

A főigazgató távolléte, illetve akadályoztatása esetén annak teljes jogú helyettese, az általános főigazgató-helyettes, akit a főigazgató konkrét feladatokkal bízhat meg.

Az oktatási főigazgató-helyettes az SZBK intézeteiben folyó oktatási és továbbképzési tevékenységet irányítja, és kapcsolatot tart a felsőoktatási intézményekkel. Egyben átruházott jogkörrel képviseli az SZBK-t az Universitás Egyesülésben.

A kiválasztott intézeti igazgatók főigazgató-helyettesi megbízatása egy év időtartamra szól, amely a főigazgató döntése szerint megismételhető.

2.4. Belső ellenőr:

Jogosult minden olyan okiratba betekinteni, amelynek ismerete előírt feladatainak ellátásához szükséges. Jogosult az ellenőrzött szervezeti egység vezetőjétől, beosztott közalkalmazottaitól felvilágosítást, adatokat kérni, továbbá a vizsgált szervezeti egység kiértékelő munkaértekezletén részt venni. Munkáját a 15/1999. (II.5.) Korm. rendeletben és jelen szabályzatban foglaltak alapján

főigazgató által meghatározott éves ellenőrzési terv szerint végzi.

Feladatai:

Az ésszerű gazdálkodás előmozdítása, a belső tartalékok feltárása érdekében rendszeresen ellenőriznie és értékelnie kell:

• A munkaerő foglalkoztatását, eszközök és pénz felhasználását;

• A gazdasági-, pénzügyi-, munkaügyi-, adóügyi-, számviteli- és más általános érvényű rendelkezések megtartását, a belső szabályzatok és utasítások érvényesülését, a bizonylati és okmányfegyelem meglétét, a vagyon védelmének szervezettségét, rendjét és hatékonyságát:

• A leltározás és egyéb zárlati munkálatok helyességét, a költségvetési beszámoló, az előző évi maradvány és eredmény elszámolásának helyességét.

3. A Központi Kutatási Szolgálat szervezete és a működésében érvényesülő feladatmegosztás

3.1. Gazdasági igazgató:

A gazdasági igazgató az SZBK-nak és intézeteinek a gazdasági-műszaki vezetője. Az irányítása alá tartozó gazdasági-műszaki szervezetben meg kell oldania a költségvetés tervezésével, az előirányzat-felhasználással és módosítással, az
üzemeltetéssel, a fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával-hasznosításával, a munkaerőgazdálkodással, a pénzgazdálkodással, a könyvvezetéssel és beszámolási kötelezettséggel, a külső és belső adatszolgáltatással kapcsolatos és a saját szervezetére kiterjedő feladatokat.

Munkája során

• közvetlenül irányítja és ellenőrzi a gazdasági-műszaki szervezeteket,

• a szakmai szervezeti egységek gazdasági-ügyviteli munkájához iránymutatást ad és ellenőrzi azt,

• pénzügyi intézkedéseket hoz.

A gazdasági igazgató vagy az általa kijelölt személy ellenjegyzése nélkül az SZBK-t terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem irható elő, és ilyen intézkedés nem tehető.

A működéssel összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében a gazdasági igazgató a főigazgató helyettese, feladatait a főigazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el.

A gazdasági igazgató felelőssége nem érinti a főigazgató, az igazgatók, valamint az egyes ügyekért felelős közalkalmazottak felelősségét.

Az I.T. szavazati jogú tagja.

Feladatai különösen:

• A Központi Kutató Szolgálat hozzá beosztott egységei vezetőinek a felettese. E hatáskörében a közvetlen függelmi irányítása alá tartozó szervezeti egységek munkájának megszervezése és ellenőrzése.

• A közvetlen irányítása alá tartozó közalkalmazottak fölött a munkáltatói jogok gyakorlása.

• Az MTA titkárságával, különösképpen annak Pénzügyi Főosztályával pénzügyi és gazdasági együttműködés, az SZBK gazdasági érdekeinek képviselete.

• Az ipari-, mezőgazdasági- stb. kapcsolatok szervezésében közreműködés, kutatási szerződéskötések, valamint azok teljesítésének pénzügyi-gazdasági felügyelete.

• Az SZBK keretein belül működő intézetek munkájához szükséges pénzügyi-gazdasági, valamint adminisztratív háttér biztosítása, az ott folyó ügyviteli tevékenységek funkcionális felügyelete.

• Az intézetek tudományos és gazdasági tervei alapján az SZBK rövid és középtávú gazdasági terveinek összeállítása.

• Az SZBK részére jóváhagyott, illetve rendelkezésre bocsátott pénzügyi eszközök felosztásával, az előirányzati gazdálkodással kapcsolatos javaslatok előkészítése az I.T., illetve a főigazgató részére.

• Az SZBK, valamint az intézetek gazdasági, pénzügyi, munkaügyi tevékenységéhez a vonatkozó jogszabályok nyomon követése, tájékoztatás a jogszabályokról. A döntés-előkészítéseknél ill. a konkrét döntéseknél és ügyintézéseknél a jogszabályszerűség biztosítása.

• A vagyon védelmének - beleértve a rábízott és az SZBK használatába adott vagyont is - megszervezése és ellenőrzése, a tűz- és balesetvédelmi óvórendszabályok betartásához szükséges feltételek biztosítása, valamint a vonatkozó munkák irányítása az illetékes szakreferensek révén.

• Az adatkezelésekhez szükséges információs rendszerek folyamatos fejlesztése.

Közvetlen irányítása és ellenőrzése alá tartoznak:

Pénzügyi és Számviteli Osztály vezetője

Műszaki Osztály vezetője

Üzemviteli Osztály vezetője

Beszerzési- és Ellátási Osztály vezetője

Gondokság vezetője

3.1.1. Pénzügyi és Számviteli Osztály vezetője:

A Pénzügyi és Számviteli Osztály vezetője - a gazdasági igazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett - átruházott jogkörben részlegesen gyakorolja az intézmény gazdasági vezetőjét megillető jogokat, ellátja az ebből eredő feladatokat, ideértve a költségvetés-tervezéssel és előirányzat-gazdálkodással, a számvitel megszervezésével, a pénzgazdálkodással, valamint a bérgazdálkodással kapcsolatos, elsődlegesen a gazdasági igazgatót terhelő kötelezettségeket. A gazdasági igazgató távollétében annak helyettese.

Feladatai különösen:

• A szervezetileg hozzá tartozók munkájának közvetlen irányítása. Egyben szakmailag (funkcionálisan) ellenőrzi az intézeti gazdasági előadók munkáját is.

• A főkönyvi számvitel és a belső elszámolások ügyviteli rendszerének, valamint az ezek alapjául szolgáló bizonylati rendszernek a megszervezése, irányítása és ellenőrzése,

• Gondoskodik az SZBK költségvetési előirányzatainak, gazdasági beszámoló jelentéseinek elkészítéséről, a felügyeleti szerv, az adóhatóság, a munkaügyi és társadalombiztosítási szervek, valamint a központi statisztikai szervek részére kötelezően elküldendő adatszolgáltatások teljesítéséről.

• Az operatív pénzgazdálkodással összefüggő feladatok ellátása, az SZBK likviditásának biztosítása. A pénzügyi fegyelem, a pénzgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok betartásának ellenőrzése.

• Az SZBK gazdálkodásánál a jogszabályi előírások, valamint a főigazgató és az I.T. által meghatározott irányelvek érvényesülésének biztosítása.

• A gazdasági igazgató irányítása mellett az SZBK rövid- és középtávú gazdasági terveinek előkészítése.

• A csoportszintű gazdasági tervezéshez, pénzügyi gazdálkodáshoz a szakmai támogatás biztosítása, az ezekhez szükséges belső elszámolási és információs rendszer működtetése.

Közvetlen irányítása és ellenőrzése alá tartozó egység:

Pénzügyi, Számviteli, valamint Bér- Munkaügyi Csoport.

3.1.2. Műszaki Osztály:

Feladata az SZBK műszerállományának karbantartása, javítása, eszközök és műszerek készítése. A Műszaki Osztály jogosult önálló külső szerződéses megrendelések vállalására is.

Vezetője az I.T. tanácskozási jogú tagja.

3.1.3. Üzemviteli Osztály:

Feladata az SZBK létesítményeinek üzemvitele, az épület és a gépészeti berendezések tervszerű megelőző karbantartása és javítási feladatok elvégzése, az optimális energiatakarékos gazdálkodás megvalósítása.

Vezetője az I.T. tanácskozási jogú tagja.

3.1.4. Beszerzési és Ellátási Osztály

• Az Intézetek szakmai tevékenységéhez szükséges anyag, valamint gépek, műszerek, berendezések beszerzési feladatainak ellátása, egyedi rendelések teljesítésével és központilag (konszignációs raktárakban) biztosított készletek révén.

Ennek keretében:

• folyamatos információszerzés (és azok továbbítása az intézeteknek) a beszerzési lehetőségekről,

• szállítási szerződések megkötése - e szabályzat előírásai alapján - hazai és külföldi szállítókkal, közreműködés azok teljesítésében,

• optimális kedvezmények elérése a szállítóktól,

• közvetlen (napi) beszerzések megvalósítása.

• szakmai feladatokkal összefüggő vámügyek megvalósítása,

• beszerzési és ellátási feladatokkal összefüggő adminisztratív feladatok ellátása, együttműködés a társosztályokkal.

Az intézeti feladatokat előnyben részesítve az osztály közreműködhet társintézmények beszerzési feladataiban, ellátásában is.

3.1.5. Gondnokság

A szervezet feladatai különösen:

• portai szolgálatok működtetése (látogatók tájékoztatása, tulajdonvédelem),

• telefonközpont üzemeltetése és költségelszámoláshoz szükséges alapadatok rendszeres (havonta) elkészítése,

• a Temesvári krt. 62. sz. alatti székhelyépület közös helyiségeinek takarítása, parkfenntartás,

• személy- és tehergépjárművek üzemeltetése, a kapcsolódó elszámolások végzése,

• a központi iktatás, továbbá a beérkező és kimenő postaküldemények továbbítása az intézetekhez, illetve intézetektől,

• a konyha és büfé munkájának szakmai felügyelete,

• vendégszobák és lakások működtetése,

• munka- és védőruhák, textília mosatása,

• az SZBK szegedi egységeiben az általános tűz- és munkavédelmi feladatok ellátása (új belépők oktatása, az előírt vizsgák megszervezése, ellenőrzések lefolytatása, az előírt jelentések elkészítése és a kapcsolódó adminisztratív feladatok ellátása),

• vállalkozók által végzett fenntartási és épület-felújítási munkák tervezésében részvétel és a munkák lebonyolítása.

3.2. Tudományos Titkárság vezetője

Feladatai különösen:

• Az SZBK és intézetei tudományos kapcsolataiban való közreműködés, az ezzel kapcsolatos teendők ellátása.

• A közös működéssel kapcsolatos információk és adatok azonnali továbbítása az intézetek részére.

• Tudományos tervek, beszámolók összeállításában való közreműködés, az ezzel kapcsolatos teendők ellátása.

• A tudományos továbbképzéssel, rendezvényekkel kapcsolatos tennivalók szervezése, kiemelten az NTT és az UNESCO Tanszék működésével kapcsolatos adminisztratív teendőkre.

• Folyamatos kapcsolattartás a hazai és külföldi pályázati forrásokkal, és a kutatók pályázati tevékenységének segítése (információgyűjtés, adatszolgáltatás).

• A külügyi munka, utaztatás és a vendégek fogadásának összefogása, irányítása.

• A tájékoztatási és propaganda ügyek a PR manager-rel egyeztetve, a Hírlevél szerkesztése.

• Az I.T. titkári feladatainak ellátása.

• Az SZBK jóléti és szociális döntéseiben, valamint a végrehajtásban való segítségnyújtás.

• A humánpolitikai ügyek intézése, az SZBK humánpolitikai nyilván-tartásának vezetése.

• Az SZBK- és intézeti közalkalmazottak továbbképzésével, oktatásával kapcsolatos ügyek intézése.

• Az SZBK intézeteiben dolgozó külföldi állampolgárok ügyeinek
  - idegenrendészet intézése.

A felsorolt titkársági feladatokon kívül a Tudományos Titkárság vezetője koordinálja és ellenőrzi a KKSZ közvetlen tudományos munkát kiszolgáló részlegeit, így irányítása és ellenőrzése alá tartoznak:

3.2.1. A Központi Állatház vezetője

Feladatait az érvényes rendelkezéseknek megfelelően, az intézetek igényeinek figyelembevételével látja el. Szakmai munkájáról az I.T.-nek évente egyszer beszámol.

3.2.2. A Könyvtár vezetője

Feladatait az érvényes rendelkezéseknek megfelelően, az intézet igényeinek figyelembevételével látja el. Szakmai munkájáról az I.T.-nek beszámol.

3.2.3. Az Informatikai Laboratórium vezetője

Feladata az SZBK-ban működő komputerek és informatikai hálózati rendszerek szakszerű üzemeltetése. Szaktanácsadás a kutatással és gazdálkodással kapcsolatos informatikai kérdésekben. Szorosan együttműködik és támaszkodik a Számítástechnikai Bizottság véleményére. Tevékenységéről az I.T.-nek számol be.

3.2.4. Az Izotóp Laboratórium vezetője

Feladata, hogy az érvényes rendelkezéseknek megfelelően, az intézetek igényeinek figyelembevételével biztosítja és felügyeli a radioaktív izotópok kezelésével és tárolásával kapcsolatos tevékenységet. Szakmai munkájáról az I.T.-nek számol be. Rendszeresen ellenőrzi a laboratóriumokat és szaktanácsokat ad. Megszervezi az izotóptanfolyamokat és az egészségügyi vizsgálatok rendjét. Közvetlenül irányítja és ellenőrzi az intézeti izotóp felelősök munkáját.

3.2.5. A DNS Szekvenáló és Sejtszorter Laboratórium vezetője:

Feladata az automata DNS szekvenátor és sejtszorter üzemeltetése. A belső és külső megrendelések teljesítése. Szakmai munkájáról az I.T.-nek számol be.

3.3. A Nemzetközi Továbbképző Tanfolyam (NTT) igazgatója:

Az SZBK-ban folyó Nemzetközi Továbbképző Tanfolyam élén igazgató áll. E megbízást határozott időre a főigazgatótól kapja. (Intézeti jogállását e megbízás nem érinti.) Az igazgató munkáját az intézetek által kijelölt intézeti megbízottak segítik.

Az NTT-igazgató feladatai:

• Gondoskodik a kurzus meghirdetéséről, javaslatot tesz a tanfolyam hallgatóinak felvételére, megszervezi az oktatást.

• A hallgatók kutatómunkájának felügyeletét az intézeti igazgatók, illetve az intézeti témavezetők révén gyakorolja.

• Rendelkezik a tanfolyam számára biztosított pénzügyi keretekkel.

• Gondoskodik a hallgatók szociális igényeinek teljesítéséről, felügyeli az NTT-hallgatók lakásainak állapotát.

Az NTT adminisztratív teendőit a Tudományos Titkárság végzi az NTT-igazgató irányításával.

3.4. UNESCO Tanszék:

Az UNESCO tudományos igazgatójával kötött szerződés alapján koordinálja a nemzetközi és regionális feladatokat, együttműködik az oktatási főigazgató-helyettessel és az NTT-igazgatójával. Bekapcsolódik az SZBK oktatási feladataiba.

II. MŰKÖDÉSI RÉSZ

1. Az SZBK kutatási feladatokat ellátó szervezeti egységeinek működése

Az SZBK intézetei élén az MTA elnöke által kinevezett igazgatók állnak. Igazgatói jog a tudományos témák, illetve csoportok indítása, illetve megszüntetése. Az intézeti igazgatók gyakorolják a munkáltatói jogokat és rendelkeznek az intézetre lebontott költségvetési támogatás és beruházási keretek témacsoportokra történő felosztásáról.

A munkáltatói jogok gyakorlása során az igazgatók támaszkodnak a csoportvezetők véleményére.

A kutatási feladatok megvalósítása az egyes kutatói témacsoportok ban történik. A csoport munkáját szakmai és publikációs tevékenységét a csoportvezetők koordinálják.

2. A gazdasági szervezet működése

1. Előirányzatok felhasználása:

A Szervezeti Szabályzat . értelmében az SZBK négy szegedi intézetének működését a Központi Kutatási Szolgálat segíti. Ez vonatkozik a gazdálkodásra is.

Belső rendünk értelmében a költségvetési támogatást és beruházási kereteket a főigazgató - az I.T. véleményét is figyelembe véve - intézetekre osztja.

Az egyes intézeteken belül az igazgató állapítja meg a csoportok kereteit.

Az egyes kutatói témacsoportok a pályázatokból és egyéb forrásokból származó bevételeit, illetve annak - éves tervben meghatározott - arányos részét saját döntés alapján használhatják fel.

Alapelv, hogy az előirányzatok, illetve bevételek felhasználása, annak rendelkezésre bocsátása, illetve beérkezését követően használható fel.

A külső kötelezettségek vállalására a Szervezeti Szabályzat 18. fejezetében rögzítettek irányadók.

2.2. Személyi juttatásokkal és munkaerővel való gazdálkodás:

A személyi juttatások előirányzatával és a munkaerővel való gazdálkodás a jogszabály előírásokra is figyelemmel kiterjed

1. a létszám és a személyi juttatások megtervezésére, illetőleg felhasználására, a foglalkoztatásra,

2. a személyi juttatásokról és a munkaerő-gazdálkodásról esedékes beszámolásra.

A személyi juttatások magukban foglalják:

1. a rendszeres személyi juttatásokat,

2. a nem rendszeres személyi juttatásokat,

3. a külső személyi juttatásokat.

A rendszeres személyi juttatások körébe tartozik a teljes munkaidőben foglalkoztatottak (beleértve a teljes munkaidőben foglalkoztatott nyugdíjast is) alapilletménye, ideértve a 13. havi illetményt is, illetménykiegészítése, illetménypótléka, illetve azok a juttatások, amelyek részükre havonta, évente rendszeresen ismétlődve kerülnek kifizetésre.

A nem rendszeres személyi juttatások körébe tartoznak a teljes munkaidőben, illetve részmunkaidőben foglalkoztatottak részére a jogszabályokban, kollektív szerződésben szereplő juttatások, költségtérítések, hozzájárulások, amelyek kötelező jellegűek, vagy nem kötelezőek, de megfelelő forrás rendelkezésre állása esetén lehetőség van kifizetésükre; vagy eseti, egyedi, alkalmanként megjelenő fizetési kötelezettségként jelentkeznek.

A külső személyi juttatások előirányzata az intézet állományába nem tartozók személyi juttatásait foglalja magában, beleértve a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott nyugdíjasok, illetve a saját munkavállalónak a munkakörén kívüli, alkalmi fizikai munkáért fizetett juttatását is.

A létszám-előirányzat magában foglalja a személyi juttatások előirányzatából foglalkoztatható és a feladatok ellátásához a fenntartó szerv által, illetve jogszabályok alapján a költségvetés tervezésekor meghatározott létszámot az érvényes előmeneteli rendszer főbb munkaköri csoportjaira, besorolási, fizetési osztályaira, fokozataira vonatkozó előírások figyelembevételével.

Létszám személyi juttatási előirányzat nélkül nem tervezhető. Az átmenetileg be nem töltött álláshelyekre jutó előirányzatot az érintett álláshely tényleges személyi juttatás alapján kell tervezni.

Az intézet a gazdálkodási jogkör szerinti besorolásától függetlenül a részére jóváhagyott, illetve a módosított személyi juttatások és létszám előirányzatával a jogszabályi előírások figyelembevételével önállóan gazdálkodik.

A személyi juttatások előirányzatai közül a rendszeres személyi juttatások alrovat tételeinek, a munkavégzéshez kapcsolódó juttatások tétel altételeinek, a részmunkaidőben és a nyugdíjasként foglalkoztatottak keresetbe tartozó juttatások, a megbízási díjak maradványa, valamint a megbízási díjak maradványa év közben (illetve a következő évben, az előirányzat-maradvány jóváhagyását követően) használható fel, jutalom kifizetésére.

Az előbbi bekezdésben foglalt korlátozáson túlmenően az intézet a személyi juttatások előirányzatai között feladat-változással, illetve a feladat-végrehajtással kapcsolatban saját hatáskörben átcsoportosítást hajthat végre.

Az átmenetileg betöltetlen álláshelyekre jutó személyi juttatások előirányzatával úgy kell gazdálkodni, hogy az álláshely az év bármely időpontjában betölthető legyen.

A személyi juttatások előirányzatából származó megtakarítás a feladatelmaradásra eső megtakarítás kivételével az adott évében, az előirányzat-maradvány jóváhagyását követően felhasználható. A személyi juttatások előirányzatának átmeneti megtakarítása terhére tartós kötelezettség nem vállalható.

A költségvetési szervnek az éves költségvetésében engedélyezett személyi juttatások előirányzata év közben a jogszabályban foglaltak szerint változtatható meg, a jogcímtől függően létszám-előirányzattal együtt vagy anélkül.

Megbízási díj kifizetésére a költségvetési szerv és a megbízott között a feladatra vonatkozóan előzetesen kötött megbízási szerződés alapján kerülhet sor.

Az SZBK intézeteiben a munkáltatói jogokat az intézet igazgatója (távollétében helyettese) gyakorolja.

A KKSZ szervezetében a jogok gyakorlásának módját a Szervezeti Szabályzat rögzíti.

A személyi juttatások kereteit az SZBK éves gazdálkodási terve tartalmazza (bevételhez kapcsoltan).

A saját bevétel tervezettet meghaladó többlete lehetősége nyújt arra, hogy a személyi juttatások kereteit - az érvényes jogszabályok alkalmazásával - az igazgatók növeljék.

2.3. A kötelezettségek vállalása

Részletes előírásait a Szervezeti Szabályzat 18. fejezete tartalmazza.

3. A költségvetési tervezés

1. Elemi költségvetés készítése

Az SZBK elemi szintű költségvetését - tevékenységenként és közgazdasági csoportosításban - évente el kell készíteni.

A közgazdasági csoportosításhoz a bevételi és kiadási jogcímek a számvitel bevételi és kiadási főkönyvi számláihoz igazodnak.

Az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység előirányzatait tevékenységenként, ezen belül a pénzforgalom kiadási bevételi jogcímei szerinti osztályzásnak megfelelően kell kialakítani.

Ez a költségvetésünk nem tartalmazza az MTA-nál és más fejezetnél megállapított feladataink előirányzatait.

Alapvető követelmény, hogy a saját bevételt, tervet meghaladó többlet-bevétel elérése esetén az érdekelt intézet a kiemelt előirányzatok szerint tervezett "bontás"-t - a bevétel beérkezéséig - elkészítse. Ennek hiányában azt a KKSZ munkatársai készítik el, mely egyben azt is jelenti, hogy nem feltétlenül biztosított a felhasználás módosításának lehetősége.

3.2. A kincstári költségvetés az előirányzatok teljes körét tartalmazza az SZBK szegedi intézeteire vonatkozóan.

A bevételi és kiadási előirányzatok adatai mellett tartalmazza továbbá az egyes kiemelt előirányzatok összegeit is.

4. A költségvetési beszámolás

Az SZBK félévi és éves beszámoló készítésére kötelezett. Ezen túl negyedévenként mérleget kell készítenünk.

A költségvetési beszámoló határidőbeni elkészítése az SZBK-n belül a gazdasági igazgató kötelezettsége.

A költségvetési (éves) beszámolót úgy kell elkészíteni, hogy számszaki adatok mellett szöveges indoklást is tartalmazzon.

A szöveges beszámolóban be kell mutatni:

• a szakmai feladatok teljesítését

• az eredeti módosított terv és tényadatokat, azok eltérését, továbbá az eltérések okait

• azokat a feltételeket és eseményeket, melyek az SZBK tárgyévi gazdálkodását lényegesen befolyásolták.

A beszámoló minden intézet (egység) lényeges adatait tartalmazza.

5. Az előirányzat-maradvány megállapítása, elszámolása,

felhasználása

5.1. Az SZBK-ban előirányzat-maradvány a módosított kiadási és bevételi előirányzatok és azok teljesítése különbözeteként képződik.

Az SZBK az előirányzat-maradványát az éves beszámoló készítésekor állapítja meg, a beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségükről szóló jogszabálynak megfelelően.

Az SZBK előirányzat-maradványát az MTA Titkárság Pénzügyi Főosztálya a pénzügyminisztériumi felülvizsgálatot követően felülvizsgálja és jóváhagyja a tárgyévet követő május 15-ig.

2. Az előirányzat-maradványból az SZBK-t nem illeti meg

1. a végleges feladatelmaradás miatti összeg;

2. meghatározott célra rendelkezésre bocsátott - áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli - összegek;

3. a munkaadókat terhelő járulékok előirányzat támogatással fedezett, illetve arányos részének maradványából azon összeg, amely nem kapcsolódik a személyi juttatások előirányzatának járulékköteles maradványához,

4. a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó maradvány.

Az előirányzat-maradványnak az SZBK-t meg nem illető összegét az SZBK-nak az MTA Titkárság Pénzügyi Főosztály által megjelölt számla javára kell teljesíteni.

5.3. Az előirányzat-maradvány elszámolás során kötelezettségvállalással ter-helt előirányzat maradványnak tekintendő:

1. az a tárgyévben szerződés alapján befolyt bevétel, amely bizonyítottan
   a bevétel ellenszolgáltatásaként teljesítendő kiadásokra a következő évben kerül felhasználásra.;

2. a kötelezettségvállalások azon állománya, melyre a kötelezettség-vállalás a tárgyévi előirányzat terhére történt és a teljesítés a tárgyévben nem valósult meg;

3. az a kötelezettségvállalás, amelyet a tárgyévben keletkező előirányzat-maradvány terhére vállaltak, de annak teljesítése a következő évben esedékes.

A kötelezettségvállalás dokumentumának kell tekinteni a kinevezési okiratot, a szerződést, megállapodást, a visszaigazolt megrendelést, a beruházás-finanszírozási alapokmányt, részprogram-engedélyezési okiratot, továbbá a pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentumát. Előzetes kötelezettségvállalásnak minősül a közbeszerzési eljárás közzétett ajánlati, részvételi felhívása.

5.4. Az SZBK-ban az előirányzat-maradvány személyi juttatásokból származó része - a személyi juttatásokba tartozó tételeken túlmenően - a kiemelt előirányzatokba tartozó tételek kifizetésére is fordítható. Az előirányzat-maradvány további része személyi juttatásokra nem használható fel. Az előirányzat-maradvány terhére nem vállalható olyan tartós kötelezettség, amely támogatási többlettel jár.

6. A költségvetési folyamatok alakulásának évközi megfigyelése

Az SZBK a saját költségvetésének végrehajtásához negyedéves előirányzat-teljesítési, illetve felhasználási tervet köteles készíteni, amelynek havi bontásban tartalmaznia kell a tárgyidőszakban várható kiadásokat és bevételeket kiemelt előirányzatonként.

Az előirányzat-teljesítési, illetve felhasználási tervnek a számlavezető kincstári fiók és a felügyeleti szerv részére történő eljuttatásáról az SZBK Pénzügyi- Számviteli Osztálya gondoskodik a jogszabályban meghatározott adatlap felhasználásával, az előirányzatokkal és azok teljesítésével kapcsolatos adatszolgáltatásra című kimutatás adattartalmának megfelelően, a pénzügyminiszternek a pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjéről szóló rendelete mellékletében meghatározott formában a tárgynegyedévet megelőző 5. naptári napig, az első negyedévre vonatkozóan január 15-ig.

A Pénzügyi- Számviteli Osztály az előirányzatok, valamint a kiadások figyelemmel kísérése érdekében havonta egyeztetést végez a Kincstár által biztosított nyilvántartás alapján. Az eltérések kiküszöbölése érdekében a szükséges módosításokat folyamatosan feladja a Kincstár részére.

Záró rendelkezések

A Magyar Tudományos Akadémiáról szó 1994. évi XL. trv. 22. §-ában foglaltak alapján kérem az AKT-t, hogy jelen SZMSZ-t jóváhagyni szíveskedjék.

S z e g e d , 1999. október -n

dr. Dudits Dénes dr. Surányi Gyula

főigazgató a Közalkalmazotti Tanács

elnöke

A jelen szabályzatot az akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa AKT /99/ számú állásfoglalással fogadta el. A szabályzat 1999 hó napján lép hatályba. Egyidejűleg felhatalmazást kap az intézet főigazgatója, hogy a jogszabályon alapuló módosításokat - a szabályzat napra kész módosítása érdekében - az SZMSZ-ben saját hatáskörben átvezettesse. A jelen szabályzat hatálybalépésével a korábban hatályos SZMSZ hatályát veszti.

B u d a p e s t , 1999.

Kroó Norbert

az Akadémia főtitkára

az AKT elnöke

2. számú melléklet

A munkáltatói jogok gyakorlása

1. Alapvető munkáltatói jogok

1.1. Főigazgatói, illetve igazgatói hatáskörben gyakorolt alapvető
munkáltatói jogok

• a kinevezés (a közalkalmazott besorolása, illetményének, munka-körének, munkavégzés helyének meghatározása);

• a kinevezés módosítása;

• szükség esetén tudományos szervezeti egység vezetésére vonatkozó nyilvános pályázat kiírása és elbírálása, a vezető beosztás ellátására megbízás adása, a megbízás visszavonása;

• a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének megállapítása;

• a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése (közös megegye-zéssel, áthelyezéssel, felmentéssel);

• a lemondás elfogadása;

• a munkavégzés alóli mentesítés a felmentés ideje alatt; illetve a MT. 107.§ (4) alapján,

• a végkielégítés jogszabályban előírt mértékének megállapítása, felmentés, rendkívüli lemondás esetén;

• munkavégzéssel összefüggő továbbképzésben való részvétel előírása;

• tanulmányi szerződés kötése;

• cím adományozás;

• a minősítés;

• az összeférhetetlenség megállapítása;

• a közalkalmazott munkaidejét részben vagy egészben érintő munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítéséhez való hozzájárulás vagy annak megtagadása;

• a közalkalmazott munkaidejét és feladatait nem érintő munka-végzésre irányuló további jogviszony létesítésének tudomásulvétele, összeférhetetlenség esetén megtiltása;

• az üzleti titokkör meghatározása;

• a fegyelmi eljárás megindítása (a vizsgálóbiztos és a fegyelmi tanács tagjainak kijelölése);

• a tudományos munkakörök kivételével a képesítési és a többlet-követelmények alóli ideiglenes felmentés és végleges mentesítés megadása;

• a magasabb fizetési fokozat eléréséhez szükséges várakozási idő csökkentése;

• a jutalmazás;

• illetménykiegészítés megállapítása;

• illetménypótlék (vezetői, tudományos munkaköri, idegennyelv-tudási pótlék) megállapítása;

• közalkalmazotti jogviszonyban munkaköri kötelezettségként alkotott tudományos művek, találmányok körének meghatározása.

Ezeket a főigazgató a K.K.SZ. vezető állású közalkalmazottai, az intézetek igazgatói az intézetek közalkalmazottai tekintetében gyakorolják.

2. Közvetlen vezető hatáskörében gyakorolt alapvető munkáltatói jog

• az évi rendes szabadság és a pótszabadság kiadása.

2. Egyéb munkáltatói jogok

• a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséről szóló igazolás kiadása;

• a tizenharmadik havi illetmény kifizetéséről való gondoskodás;

• a jubileumi jutalomra jogosító közalkalmazotti jogviszony időtartamának megállapítása és a jubileumi jutalom kifizetéséről való gondoskodás.

Ezeket a jogokat a gazdasági igazgató gyakorolja.

4. számú melléklet

Az Enzimológiai Intézet gazdálkodására

vonatkozó fontosabb előírások

Az MTA Szegedi Biológiai Központ

Biofizikai Intézete

Biokémiai Intézete

Genetikai Intézete

Növénybiológiai Intézete

Szeged, Temesvári krt. 62. szám alatti székhelyen működik. A négy intézet egy telephelyen történő működéséből adódó előnyök kihasználása érdekében az intézetek egyetlen költségvetési egységet képeznek - így az SZBK ún. önálló költségvetési szerv.

Az Enzimológiai Intézet székhelye: Budapest, Karolina út 29. szám alatt van.

Az intézet tudományos önállósága mellett - az SZBK székhelyhez viszonyított földrajzi távolság miatt - önállóan gazdálkodik és a 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 14. § /1/ b. szerint olyan részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, mely fentebbi rendelet 15. § /3/ b. szerint teljes jogkörrel rendelkezik.

1. Az MTA SZBK Enzimológiai Intézet jogosultsága a következőkre terjed

ki:

• tervezés

• pénzkezelés

• előirányzat-felhasználás

• előirányzat-módosítás

• kötelezettségvállalás

• utalványozás

• ellenjegyzés, érvényesítés

• számvitel

• információs tevékenység

• szolgáltatások

• beszámolás

• beruházás, felújítás

• vagyonkezelés.

SZBK az Enzimológiai Intézet számára összevontan rendszeresen feladatokat nem végez. Esetenként ellát az Enzimológiai Intézet által igényelt beszerzési, szolgáltatási feladatokat. A gazdálkodással összefüggésben SZBK intézkedési jogokat nem gyakorol.

Enzimológiai Intézet a gazdálkodási feladatokat a hatályos jogszabályok alapján az igazgató és gazdasági vezető számára előírt felelősség alapján látja el.

2. Az Enzimológiai Intézet kötelezettségei:

2.1. A kötelezettségvállalás körében úgy kell eljárnia, hogy bevételei mindig fedezetet nyújtsanak a kiadásokra.

2.2. Előbbieket és a gazdálkodás egyéb területeit folyamatos belső ellenőrzés révén is biztosítani kell.

2.3. A bevételek (illetve várható éves bevételek), valamint kiadások (és kötelezettségvállalások) alakulásáról az SZBK-t negyedévenként (a negyedévet követő 20-ig) írásban tájékoztatni kell.

Az éves költségvetés és a beszámolók egy-egy példányát - jóváhagyás után -
SZBK-nak megküldi.

5. számú melléklet

Egyes, a kutatómunkával kapcsolatos tevékenységek

szabályozása

1. A külföldi utazás rendje:

Az SZBK valamennyi közalkalmazottjának hivatalos külföldi szakmai útjához igazgatója (munkahelyi vezetője) előzetes engedélye szükséges.

1. A kutató a Tudományos Titkárságot értesíti tervezett tudományos útjáról. Az utazásra vonatkozó mindennemű dokumentáció másolatát: a meghívólevelet, a kongresszusi részvétel feltételeit leíró kiírást a Tudományos Titkárságon le kell adni. Ezek alapján a Tudományos Titkárság költségvetési tervet, "előkalkuláció"-t készít. Az előkalkuláció során a kutató igényeit a közlekedési eszközökre, az indulás és az érkezés időpontjára maximálisan figyelembe kell venni, ugyanakkor a Tudományos Titkárság feladata, hogy a lehető legkedvezőbb utazási feltételeket találja meg az utazó számára. A fentiek alapján előzetes, feltételes helyfoglalást készít a Tudományos Titkárság.

2. Az előkalkulációt és az utaztatást engedélyező dokumentumokat a Tudományos Titkárság az igazgatónak küldi meg.

3. Az igazgató mérlegeli a külföldi utazás szükségességét, a kiutazás során biztosított támogatásokat: fizetett távollét, fizetés nélküli szabadság, útiköltség fedezet, napidíj, szállásdíj, részvételi díj, vízumdíj, és ezekre keretösszeget állapít meg, valamint az esetleges magyar illetményről is dönt. Mindezek az utazási engedélybe kerülnek rögzítésre.

4. Az így aláírt utazási dokumentációt az adott egység gazdasági ügyintézője visszajuttatja a Tudományos Titkárságra, amely erről értesíti a Bér- és Munkaügyi Csoportot, a Pénzügyi Osztályt, illetve beszerzi az utazáshoz szükséges jegyeket, valutaellátmányt, ha szükséges, akkor a vízumot.

5. A kutató külföldi útját követően három munkanapon belül köteles elszámolni a felvett ellátmánnyal, leadni az utazási jegyet, valamint a számlákat.

6. A Tudományos Titkárság a "Hírlevél"-ben köteles közzétenni a kutatók tervezett útjait.

Egyéb rendelkezések:

• Az SZBK kutatói 7 évenként legfeljebb 3 évet tölthetnek külföldön. Általában ennél hosszabb kint tartózkodás nem engedélyezhető, illetve az engedély nélküli további kint tartózkodás fegyelmi vétségnek számít. Intézeti érdekből az illetékes igazgató - kivételesen - ennél hosszabb idejű külföldi munkavállalást is engedélyezhet. A csoportvezető külföldi útja esetén köteles helyettesről gondoskodni, 1 évnél hosszabb külföldi tartózkodása esetén új csoportvezetőt kell kijelölni.

• A Tudományos Titkárság csak az igazgató által engedélyezett utak ügyeit intézheti, amennyiben az igazgatói aláírás, azaz a pénzügyi kötelezettségvállalás nem érkezik meg az utazási irodák által előírt határidőig, az utazási jegyet le kell mondani.

• A hosszú távú tanulmányutak szervezését úgy kell kezdeni, hogy az intézeti igazgató mérlegelni tudja a pályázatokból eredő feladatok, valamint az SZBK oktatási kötelezettségéből származó feladatok teljesíthetőségét.

2. Pályázati rend:

A rendelkezés kiterjed a kutatási támogatás, valamint a kutatás infrastruktúráját javító pályázatok benyújtására (a rendelkezés nem terjed ki a tanulmányutak támogatására beadott pályázatokra).

Doktorandusz csak szakmai vezetője, csoportvezetője és igazgatója engedélyével nyújthat be pályázatot. Intézeti kutató és szenior kutató a csoportvezetővel való előzetes egyeztetés után, az igazgató engedélyével pályázhat.

A pályázatok megírásakor figyelembe kell venni, hogy az SZBK valamennyi pályázatnál az érvényes fenntartási hozzájárulás összegét elvonja, vagy azzal egyenértékű külön belső szerződésben rögzített teherviselést ír elő.

A pályázat elnyerése után a szerződéskötéskor a következőket kell betartani:

• A szerződéseket cégszerűen kell aláírni. A kutatási szerződések esetében csak a főigazgató és a gazdasági igazgató együttes aláírása jelenti a cégszerű aláírást. A szerződéseket az intézet igazgatója és a pályázó kutató is ellenjegyzi.

Ezen előírások a pályázatok benyújtásával összefüggésben is érvényesítendők.

• A szerződések aláírásához vagy ellenjegyzéséhez szükséges a fenntartási hozzájárulás tisztázása, szükség esetén a külön megállapodás megkötése, az előírások szerinti előkalkuláció elkészítése.

• A cégszerűen aláírt szerződés egy-egy példányát az intézetben, illetve a Pénzügyi Számviteli Osztályon letétbe kell helyezni.

A szerződések teljesítése során, a szakmai és a pénzügyi jelentéseket (időszaki és záró) is csak cégszerű aláírással lehet elküldeni. A cégszerű aláírás szabálya megegyezik a szerződések aláírásának szabályával.

3. A könyvtár használati rendje:

• A könyvtár szolgáltatásait elsősorban az SZBK kutatói vehetik igénybe. Az NTT hallgatói és a társult intézetek kutatói az SZBK-kutatókkal azonos feltételek mellett használhatják a könyvtárat.

• A vendégkutatók az olvasótermet használhatják.

• A nem SZBK-kutatók számára az olvasóterem és a szolgáltatások csak a külső intézményvezető írásos támogató levele alapján vehetők igénybe.

• Az olvasók a könyvtáron belül mind az olvasótermi, mind a raktárban elhelyezett anyagot önállóan használhatják.

• Kölcsönzés nélkül semmilyen könyvtári anyagot nem szabad a könyvtárból kivinni.

• A nem SZBK-dolgozók számára a könyvtár nem kölcsönöz, kivéve az NTT hallgatókat.

• Folyóiratok és olvasótermi kézikönyvek nem kölcsönözhetők.

• A kölcsönző a kölcsönzött dokumentumokért teljes anyagi felelősséggel tartozik.

• Kölcsönzés a kölcsönzőlap aláírásával történik. Amennyiben a kölcsönzött művet más is kéri, a kölcsönzőnek kötelessége a kiadványt megfelelő időre visszaadni.

• A kutató három hónapot meghaladó távollét előtt köteles a kölcsönzött dokumentumokkal elszámolni. Az intézményből való végleges távozás esetén igazolnia kell, hogy nincs könyvtári tartozása.

• A könyvtárhasználati szabályokat megsértő olvasót a főigazgató a könyvtárvezető javaslatára kizárhatja a könyvtárhasználatból.

• A könyvtár a könyvtárközi kölcsönzés szabályainak megfelelően kölcsönöz más könyvtáraknak.

Xerox másolás:

• A nyomdai másolat szolgáltatást az SZBK kutatói kutatási témaszámuk terhére történő elszámolással vehetik igénybe.

• Az olvasóteremben elhelyezett egyéni, titkos kóddal működő másológépen az SZBK-kutatók számára xerox másolások készíthetők térítési díj ellenében. Ezt minimálisan 1000 oldalas limit jegyzésével önkiszolgáló módon használhatják.

• A nem SZBK-kutatók számára készpénzfizetési számla ellenében, térítésért áll rendelkezésre az önkiszolgáló másológép. A kódszámért minden könyvtárhasználó aláírásával egyénileg felel.

• Külső megrendelőnek a nem könyvtári anyag másolásáért térítési díjat kell befizetnie a gondnokságon.

• Az előzőekben nem említettek a könyvtári anyagból könyvtárközi kölcsönzés útján kaphatnak másolatot a mindenkori térítési díjról kiküldött számla ellenében.

• A térítési díjakat a könyvtárvezető és a gazdasági igazgatóhelyettes javaslatára az I.T. szabja meg és módosíthatja.

Bibliográfiai elemzés:

• A könyvtár évente elkészíti az SZBK intézeteinek egységes bibliográfiáját.

• A kutatóktól előzetesen bekért bibliográfiai anyag alapján évente összegyűjti a citációs adatokat, tudománymetriai felmérés céljából.

4. A Központi Állatház működésének általános elvei

A Központi Állatház szolgáltatásait az intézet kutatói vehetik igénybe.

Feladatai:

• Állatfajtánként meghatározott számú törzstenyészet fenntartása.

• A kutatók megrendeléseinek felmérése és teljesítése.

• A fel nem használt állatok értékesítése külső megrendelőknek.

Új törzseket a kutatók saját költségükre vehetnek, előre megbeszélve a fogadási és továbbtenyésztési feltételeket.

Az állatok térítési díját az I.T. állapítja meg.

A részletes működési szabályzatot - ami a tenyésztési és felhasználási előírásokat tartalmazza - az Állatház Bizottság elkészíti és minden érdekelt tudomására hozza.

5. A DNS-szekvenáló és sejtszorter laboratóriumának működése

A DNS-szekvenáló és sejtszorter laboratórium szolgáltató egységként működik.

A mintákat a megrendelők a laboratóriumban dolgozókkal egyeztetett formában és mennyiségben adják.

A laboratóriumban elvégzett térítési díjat kell fizetni, amely mértékének megállapítása a főigazgatóval egyeztetve a gazdaságossági szempontok figyelembevételével történik.

A laboratórium működése szakmailag közvetlenül a főigazgató irányítása alá tartozik.

6. A "B"-szintű Izotóp Labor működése

Az MTA SZBK B szintű Izotóp Laboratóriuma a Főigazgatói Csoport tagjaként a következő feladatokat látja el:

• Az SZBK négy intézetének radioaktív izotópokkal kapcsolatos tevékenységének ellenőrzése sugárvédelmi szempontból.

• Az SZBK intézeteiben folyó kutatómunka támogatása szolgáltatások elvégzésével.

• A B szintű Izotóp Laboratórium vezetője egyben az SZBK izotópfelelőse, aki összehangolja a szegedi négy intézet sugárvédelmi felelőseinek munkáját.

6.1. Ellenőrzés:

• Az SZBK-ba beérkező és kiszállított radioaktív izotópokról naprakész kimutatást vezetnek.

• A sugárveszélyes munkahelyen dolgozó közalkalmazottak munka-alkalmassági vizsgálatainak megszervezése és nyilvántartása.

• Átfogó, az SZBK minden laboratóriumában évente egyszer, az izotóp laboratóriumokban kétszer radioaktív szennyeződési vizsgálatok elvégzése.

• Esetenkénti ellenőrzés.

• A laboratórium munkatársai részt vesznek az SZBK fiatal vagy újonnan érkező munkatársainak sugárvédelmi és izotóptechnikai oktatásában.

6.2. Szolgáltatások:

• A laboratórium feladata a radioaktív hulladékok gyűjtése, osztályozása, csomagolása, nyilvántartása és elszállításának megszervezése.

• A Co-60 sugárforrás üzemeltetése és besugárzások elvégzése az SZBK kutatói, esetleg külső intézmények részére.

• Radioaktív anyagok megrendelése és közös rendelés esetén azok szétmérése és szétosztása.

A laboratórium kutatói tanácsadással is segíti az SZBK kutatóinak radioaktív izotópos munkáját.

6. számú melléklet

Az SZBK által adományozható címek

Szenior Tudományos Tanácsadó

Az SZBK-val közalkalmazotti jogviszonyban lévő, olyan tartósan külföldön tartózkodó szenior kutató, aki kiemelkedő nemzetközi kutatási tevékenysége mellett az SZBK kutatásait aktívan segíti, és annak nemzetközi kapcsolatait elősegíti, hírnevét öregbíti. A Szenior Tudományos Tanácsadóra nem vonatkoznak a tartós külföldi munkavégzésre vonatkozó időbeli korlátozások.

Pártoló tag

Olyan külföldön működő magyar vagy külföldi kutatók, akik tartós munka- illetve szakmai kapcsolatban voltak, vagy vannak az SZBK-val, annak tevékenységét jól ismerik, és tevékenységük során igyekeznek segíteni az SZBK és annak kutatóit, előmozdítják a nemzetközi együttműködésekben való részvételt.

Az SZBK barátai

Olyan hazai vagy külföldi természetes vagy jogi személyek, akik anyagilag segítik az SZBK vagy annak valamely intézete által létrehozott, a tudományos munkát segítő alapítvány(oka)t.